Viszlát, álmok

Kína túl gyorsan építkezik, és ez ilyen balesetekhez vezet – nyilatkozta a Bloombergnek Csao Csi-an (Zhao Jian), a Pekingi Egyetem professzora a hétvégi vasúti katasztrófa kapcsán, amelyben a vasútügyi minisztérium közlése szerint 36, míg a Xinhua hírügynökség szerint 43-an haltak meg.

Ez volt az első szuperexpressz vonatot ért komolyabb baleset azóta, hogy kínai kormány öt éve elhatározta, jelentős összegeket befektetve rekordidő alatt felépíti a világ legkiterjedtebb gyorsvasúthálózatát. A nemzeti büszkeségből és a hatékonyság jelképéből egy csapásra szégyenfolt és aggodalom forrása lett.

Az állami televízió híradása szerint rendkívüli körülmények okozták a balesetet. Az első vonat amiatt állt meg, mert villám csapott bele, és kiment a vészjelző berendezés is. Ezért nem észlelte azt a másik érkező vonat, és belerohant. De szakértők szerint az áramkimaradás kísértetiesen hasonlít a közelmúlt vonatleállásaira.

A június 30-án nyílt Peking–Sanghaj vonalon ugyanis eddig már legalább háromszor álltak a vonatok elektromos hiba miatt. Ugyanakkor a tragédia okát nem csak technikai okokra vezetik vissza. A gyors vasútfejlesztés kritikusai szerint fenntarthatatlan az ilyen sebességű vasútépítés, ugyanis számtalan rendszerhiba keletkezik, ami részben menedzsmentokokra vezethető vissza, másrészt arra, hogy keveset költenek a szoftveres háttérre.

Az idén már nem először aggódhatnak a piacok a kínai vasútfejlesztés jövőbeli üteme miatt. Az előző vasútügyi minisztert ugyanis „súlyos fegyelmi vétség” miatt februárban felmentették, és korrupciós vádakkal indult ellene nyomozás. Már ekkor felbukkantak az első jelei annak, hogy a minisztercsere a beruházások visszafogását hozhatja.
Az új miniszter megígérte, hogy kitart a korábbi tervek mellett, és 2015-ig 120 ezer kilométerre kívánják növelni a 91 ezer kilométer hosszú vasúthálózatot. Ezzel egy időben azonban csökkentették a tervezett beruházási költségeket, ez jelezte, hogy az új szakaszok közül várhatóan kevesebb lesz nagy sebességű pálya.

Másik figyelmeztető jel, hogy a vasútügyi minisztérium adóssága három év alatt megtriplázódott. Bár ez nyilván nem okoz finanszírozási problémákat a kínai kormánynak, ugyanakkor a rekordméretű adósság azt jelzi, hogy a befektetések nem jól sikerültek.
Csao Csi-an szerint nincs is ebben semmi meglepő. A viszonylag közeli városokat érdemes szupergyors vasúttal összekötni. De az olyan távolságok esetén, ahol a repülőközlekedés jobb megoldás, csak visszafogja a gazdasági növekedést a gyorsvasút fejlesztése – írta nemrégiben megjelent tanulmányában a professzor.

A balesetet szenvedett egyik vonat egyébként éppen az utóbbi körbe tartozott: a Peking és Fucsou közötti 2223 kilométert közel 14 óra alatt teszi meg. A szakemberek ugyanakkor azt mondják, semmiképp nem lenne jó válasz a kínai kormány részéről, ha a baleset hatására visszafogná a vasúti kiadásokat. Ugyanakkor a jövőben mindenképpen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hatékonyságra és főleg a biztonságra. A beruházások visszafogása számos szektorra és vállalatra negatív hatással lenne, kezdve a kisebb alkatrészgyártóktól egészen a nagy acélipari vállalatokig.

A baleset miatt külföldön is felerősödhetnek a kínai szuperexpresszel szembeni aggodalmak, és ez negatív hatással lehet az ambiciózus exporttervekre. Pedig Peking épp ebben a hónapban jelentette be, hogy Malajzia várhatóan 228 kínai vonatot vásárol. Emellett a CSR, Kína legnagyobb vonatgyártója megállapodást írt alá a General Electrickel, miszerint közösen készítenek majd vonatokat amerikai vonalakra. Előbbi gyártotta egyébként a kanadai Bombardier-vel együtt a balesetet szenvedett vonatokat is.

A baleset után gyorsan megindult az egymásra mutogatás. A CSR közölte, hogy a vonatokkal nincs semmi gond, a balesetért a jelzőberendezések a hibásak. Az érintett vonal jelzőberendezéseit szállító GE pedig úgy nyilatkozott, hogy nem szállított „létfontosságú” berendezéseket.

Sín helyett levegő

Rövid távon a légitársaságok profitálhatnak a hétvégi szerencsétlenségből. Az érintett vonalakon a vasúti közlekedés helyreállításáig többen a repülőt kénytelenek választani. Ráadásul a vasútbiztonság körüli aggodalmak is repülésre ösztönözhetik az utazókat a következő néhány hónapban.