Padlón a lakásépítések

Az idei első fél évben 5585 lakásra adtak ki a hatóságok használatbavételi engedélyt, 35 százalékkal kevesebbre, mint egy évvel korábban – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Bár a második fél évben rendszerint több átadás zajlik, az biztosnak látszik, hogy a tavalyi, 20 ezret valamivel meghaladó újlakás-szám közelébe sem érünk az idén. Erre utal, hogy az első fél évben kiadott építési engedélyek száma 5877 volt, a tizede annak, mint amit jobb években láthattunk. Utoljára 2007-ben volt a lakásátadások számában bővülés, azután először a kormányzati megszorító csomagok, a megszűnő támogatások, később pedig a válság miatt szűkülő hitellehetőségek miatt esett vissza az építési kedv.

A lakásépítéseknek és az építési engedélyeknek több mint a fele Közép-Magyarország régióban koncentrálódik. A fél év során használatba vett lakások száma a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal. A fővárosban és a többi városban átlagos mértékű csökkenés következett be, ugyanakkor Budapesten csak harmadannyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A községekben ennél kisebb arányban, 25 százalékkal esett vissza a lakásépítés.

Az előző negyedévhez képest már nem esett tovább a lakásépítés, ez annak a jele lehet, hogy már a mélypont közelében lehet a folyamat – mondta lapunknak Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője. Nagyjából azon a szinten mozog most a piac, amit a készpénzes ingatlanvásárlók fenn tudnak tartani – tette hozzá. A lakosság még mindig nagyon óvatos, ilyen körülmények között pedig legkorábban két év múlva várható, hogy elinduljon felfelé az épített lakásszám a szakértő szerint. Ugyanígy látja a helyzetet Földi Tibor, a Cordia Zrt. ingatlanfejlesztő cég vezérigazgatója, aki szerint még jövőre is csökkenhet az átadások száma, az építési engedélyeké viszont már a mélyponton van. A lakásberuházó cég vezetője ugyanakkor kiemelte, hogy 2008-ban és 2009-ben még nőtt Budapesten a kiadott használatbavételi engedélyek száma, mivel az ingatlankínálat – az építési folyamat jellegéből adódóan – lassan tud csak reagálni a keresletre.

Sok külföldi és hazai ingatlanfejlesztő ment csődbe az elmúlt években, így ma sokkal kevesebben is vannak, akik egyáltalán előállíthatnák ezeket a lakásokat. Ezt mutatja, hogy ismét többségbe kerültek a természetes személyek az építtetők körében, a vállalkozások mindössze az átadott lakások 40 százalékát építették, a saját célra épített lakások pedig 56 százalékot tettek ki. A sok ingatlanfejlesztő által szorgalmazott bérlakásépítés sem lendült fel. Igaz, Földi Tibor nem is ebben látja a jövőt, szerinte ugyanis a szociális bérlakásokat sokkal érdemesebb használt lakásokkal megoldani, ez az ingatlanpiacot is felpezsdíthetné, miközben lényegesen olcsóbb lenne az új beruházásoknál. Az állam szerepét inkább a szabályozási környezet javításában tartaná fontosnak.

Az uniós gyakorlattal szemben például a közterületi építések (egyebek között a járda) után nem igényelhető vissza az áfa, de sok fejfájást okoznak a beruházóknak az úgynevezett hobbifellebbezők is. Utóbbiakat annak ellenére nem lehet felelősségre vonni, ha bebizonyosodik, hogy szándékosan, alaptalanul okozott kárt az építőnek – mutatta be az állapotokat a cégvezető. Azt nevezte mégis a legnagyobb gondnak, hogy nincs egy kormányzati szerv, legalább egy államtitkárság, amelyik az építésügyet koordinálná. Ha ugyanis lenne, akkor valószínűleg nem halasztódnának szabályozási tervek, amelyek hiányában egész kerületekben rendelhetnek el változtatási tilalmat. Az államnak a felújításokat is jobban kellene támogatnia – vélekedik Suppan Gergely, ez ugyan a lakásszámot nem növelné, de az építőiparon sokat segítene, és csökkenthetné a jelentős energiafüggőséget is.