Magyarországon július végén ugyan csökkenni kezdett az ár-összehasonlító portálok látogatottsága, ám a nyári forgalomesés az egész kereskedelmet sújtja, és ezek az oldalak is karácsony előtt érik el a legnagyobb forgalmat.
Az árukereső, ár-összehasonlító portálok története az elmúlt évtized első felében összefonódott a webáruházakéval. Az első fecskék között volt a depo.hu és az arukereso.hu, amelyek már 2004-ben működtek: a számítástechnikával foglalkozók érdeklődését szolgálták ki. Aztán megjelentek más árutípusok – fényképezőgépek, szórakoztató elektronika – is.
A legtöbb ár-összehasonlító portál az e-kereskedelem adatait veti össze. Ebben az az üzlet – mondja Rácz István, a 780 webshoppal dolgozó Árukereső marketingigazgatója –, hogy minden kattintás után pénzt kap a portál. Még akkor is, ha nem vesz semmit az érdeklődő. A kattintások után járó összeg áru- és árkategóriák szerint változik, öt és húsz forint között. Könyv esetében a kisebb összeget számolja a rendszer, de egy hűtőszekrényre való rákereséskor már 20 forint érkezik a portál számlájára.
Webáruházi vélemények szerint ezek az oldalak iszonyatos árversenyre kényszerítik a kereskedőket. Szakmai fórumokon elismerik ugyan, hogy az ilyen oldalon sokkal több embert érnek el a kis cégek, mint külön-külön. Ám azt is hozzáteszik, a kis webshopok azért nyomják le az áraikat, hogy az ár-összehasonlító oldalakon egymástól elcsábítsák az érdeklődőket, ez azonban ronthatja a szolgáltatás minőségét, hiszen ha egy bolt a mindennapi túlélésért küzd, nagyobb valószínűséggel lesz rugalmatlan az egyedi kérések és problémák esetén.
Több portálon ugyanakkor értékelhetik az e-boltokat a felhasználók, sőt van olyan program, például az Árukeresőé, hogy csak vásárlás után lehet értékelni. Itt a boltok el is veszíthetik a „megbízható” minősítést. Ehhez azonban nem kell nagy apparátus, hiszen minden megrendelő kap egy kérdőívet a webáruházból, amelyen a vevő minősítheti a boltot, és ennek egy másolatát megkapja az ár-összehasonlító oldal is.
„Ma már azonban az ilyen portáloktól nem azt várják a fogyasztók, hogy egy termékkörön belül a legolcsóbbat emeljék ki, hanem a legjobb ajánlatot, amelyet az ár/érték arány, a megbízhatóság és a szállítási költség alapján kalkulál az oldal” – mondja Rácz István.
„Nem feltétlenül a legolcsóbb boltokat keresik a felhasználók. Hiszen az ár mellett a szolgáltatások – miként kezelik a reklamációt, a garanciális kötelezettséget, illetve milyen rövid a szállítási határidő – még fontosabbak, mint a fogyasztói ár” – erősítette meg Lelkes Attila, a második leglátogatottabb oldal, az Árgép projektvezetője, aki szerint ugyanakkor egy országban legfeljebb három portál érhet el nagy látogatottságot.
A webáruházak véleménye szerint nagyon gyenge, 1–3 százalék a kattintások vásárlási konverziója, vagyis hogy száz látogatóból hányan jutnak el a tényleges vásárlásig. Rácz István erre azt mondja, az a jó oldal, amely annyi adattal szolgál, hogy a fogyasztó könnyen választhasson, és már csak valóban vásárlási szándékkal kattintson a bolt honlapjára. Így az ár-összehasonlító tulajdonképpen a partnerüzleteknek spórol.
A legkeresettebb oldalak éves árbevétele jelentősen meghaladja a százmillió forintot. A mintegy tucatnyi magyar ár-összehasonlító között kakukktojás az Árgép, amely kattintási díj nélkül, vagyis a kereskedők számára ingyenesen működik. A 2005-ben indított Árgép az 1999 óta működő német Preissuchmaschine magyar leányvállalata, és az anyacégnek Ausztria és Svájc mellett 2006 óta Lengyelországban, valamint Oroszországban is vannak portáljai. A cégcsoportot áprilisban megvette az egyik legnagyobb amerikai ár-összehasonlító, a Nextag, amely azonban nem változtatott az eddigi gyakorlaton, hogy a lengyel, magyar és orosz leányvállalat nem számít fel kattintási díjat. Talán ennek is köszönhető, hogy idehaza 1600 webáruházzal dolgozik az Árgép, és mint Lelkes Attila lapunknak elmondta, a három nyugat-európai portál nyeresége tartja el a csoportot.
Tegyük hozzá: az Árukereső már 2005-ben megalapította a bolgár, román és portugál oldalakat. A portugál piac sajátossága, hogy ott jóval magsabbak a kattintási árak, viszont jóval lanyhább a forgalom. Az Árukereső helyi megfelelője, a Precos a maga 20 ezres napi kattintási átlagával a második a portugál piacon, míg ennyivel itthon az első négybe sem lehet felkerülni. Az Árukereső román változata, a Compari csupán a második a Shopmánia után, amely ott megvásárolta a legnagyobb közösségi site-ot és ezzel toronymagasan piacvezető lett.
Más, mint a kuponos
A kuponos online vásárlásokat gerjesztő oldalak és az ár-összehasonlítók közötti különbség, hogy az előbbiek a fogyasztókat különféle szolgáltatások vásárlásra csábítják a jelentős, átlagosan 50 százalékos kedvezményekkel, mivel az ilyen mértékű árcsökkenésnél a vevő úgy érzi: ez kihagyhatatlan ajánlat. Az ár-összehasonlító oldalak nem árkedvezményekkel vonzzák a látogatókat. Nem is lehetne, mert a műszaki cikkeken jó ha 10 százalék a kereskedő árrése. Itt nem az impulzus-, hanem a tervezett vásárlások dominálnak, amikor valaki egy konkrét árucikket akar venni, és megkeresi a legelőnyösebb ajánlatot.
(augusztusban)
1. Árukereső.hu
2. Árgép.hu
3. Olcsobbat.hu
4. Olcso.hu
5. Shopmania.hu
6. Kirakat.hu
7. Depo.hu-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.