Könnyebb lesz lefülelni azokat, akik kizárólag adóelkerülési szándékkal üzemeltetnek külföldi rendszámmal ellátott autókat a magyar utakon – a kormány reményei szerint ezt segíti elő a nemrég elfogadott és szeptember 1-jével hatályba lépett jogszabály-módosítás. A változás lényege: a 138/2011-es számú kormányrendelet jelentősen szűkíti azt a kört, amely nem köteles a magyar rendszám használatára. Szeptember 1-jétől magyar rendszámúnak kell lennie minden olyan gépjárműnek, amelynek az üzemben tartója belföldi vagy vezetője belföldön lakóhellyel rendelkezik. Néhány kivétel azonban az új szabályozásban is akad: ezek egyike az az eset, amikor az üzemben tartó olyan nem természetes személy, amelyet külföldön jelentettek be, ugyanakkor magyarországi székhelye vagy telephelye van, és rendszeres tevékenységet is végez itt, a tulajdonos pedig a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte.
A jövőben sem kifogásolható a külföldi rendszám használata akkor, ha a jármű vezetője magyarországi lakóhellyel rendelkezik ugyan, de szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van, és a járművet
harminc napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén, vagy külföldi és rendszeres munkavégzés érdekében veszi igénybe.
A külföldi rendszám használatának a jogosságát a jármű üzemben tartója vagy vezetője a közúti vagy a telephelyi ellenőrzés során közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni – hívja fel a figyelmet az RSM DTM tanácsadó cég. Ennek hiányában ugyanis a jármű rendszámát és a forgalmi engedélyt a helyszínen bevonhatják, illetve akár 800 ezer forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak az üzemben tartóra vagy a vezetőre. Az ellenőrző hatóság jogtalan használat esetén a jármű hatósági engedélyében feltüntetett, a jármű tulajdonosára és az üzemben tartójára vonatkozó adatokat, valamint a jármű azonosító és műszaki adatait továbbítja az állami adóhatóság részére.
Mindebből világosan kitűnik: amennyiben a külföldi rendszám használatának jogosságát nem lehet megfelelően bizonyítani, érdemes beszerezni a magyar rendszámot. A hatóságok ezt most 50 százalékos regisztrációsadó-fizetési kedvezménnyel igyekeznek ösztönözni. Fontos szempont azonban, hogy a gépjármű „magyarosításával” áfakötelezettség is keletkezhet. Ahhoz ugyanis, hogy a gépjárművet a magyar adóalany (a külföldi vállalat magyar adószáma) átvehesse, a két cég között számlázásra lehet szükség, amely a közösségen belüli termékértékesítés fő szabálya szerint közösségen belüli mentes értékesítésnek minősül. Vagyis a magyar adóalany lesz az áfafizetésre kötelezett, hiszen a beszerzés után a beszerzést terhelő áfát nem helyezheti levonásba. Az már más – és egyelőre nem tisztázott – kérdés, hogy a külföldi társaság magyar adószámára „átkerült” autó milyen gazdasági tevékenységet szolgál, hiszen például a külföldi társaság magyar ügyvezetőjének gépkocsihasználata önmagában nem minősül belföldi gazdasági tevékenységnek.
Ami a gépjármű honosításának menetét illeti: ehhez szükség van egy pénzügyi képviselőre, aki a külföldi cég számára adószámot kér a magyar adóhatóságnál. Ezzel párhuzamosan – lévén egyetemlegesen felel az adókötelezettségekért – az adóalany által fizetendő 50 százalékos regisztrációs adó, a várható áfa és gépjárműadó tekintetében valamilyen garanciát igényel. Kérdés, az adószámot milyen időtartamra tervezi fenntartani az adózó. Ha ugyanis kizárólag a „magyarosítás” miatt kérelmez adószámot, majd azt rögtön megszünteti, hogyan fogja később – mint külföldi társaság – a felmerülő adókötelezettségeit teljesíteni? Egyelőre csak remélni lehet, hogy ezekre a kérdésekre hamarosan válasz születik – akár egy adóhatósági állásfoglalás formájában. Becslések szerint egyébként jelenleg több mint
tízezren közlekednek jogosulatlanul külföldi rendszámmal a magyar utakon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.