Meglehet, hogy az Egészségbiztosítási Alap (EA) gyógyító-megelőző büdzséjéhez viszonyítva nagy a gyógyszerköltségvetés, ám ezt a lakosság megbetegedési és halálozási mutatói indokolják, s tény az is, hogy az európai országokhoz viszonyítva maga az EA is szűk keresztmetszetű.
A Széll Kálmán-tervben jövőre 83, a következő két évre 120-120 milliárdos gyógyszerkassza-csökkentést írtak elő. Leitner György szerint azonban legfeljebb 50 milliárdos megtakarítás érhető el, de kérdés, hogy ez milyen veszélyt jelent a betegekre.
Megtakarítás érhető el a generikus (lejárt szabadalmi védettségű másolat) gyógyszerek árának csökkentésével, illetve a nem bizonyított hatékonyságú orvosságok tb-listáról való törlésével. Felül lehetne vizsgálni továbbá a 25 százalékos tb-támogatással kapható, általában akut kezeléseknél alkalmazott gyógyszerek körét is.
Ha a finanszírozó ilyen szempontokat is figyelembe venne, juthatna pénz a súlyosabb betegek számára valóban gyógyulási esélyt jelentő innovatív szerek tb-támogatására, e készítmények ugyanis egyre kevesebb beteghez jutnak el. Pedig egy orvosságot holisztikus szemlélettel kellene kezelni, s nem csak önmagában az árát figyelembe venni.
Így derülhet ki, hogy a gyorsabb gyógyulással rövidebb lehet a kórházi kezelési idő, korábban visszakerülhet a beteg a munkába, s máris megtérül a drágább, innovatív orvosság költsége. Jelenleg Magyarország nem fizeti meg az innováció árát, mondhatni, hogy e tekintetben „potyautas” a többi európai államhoz képest – fogalmazott Leitner György. Szerinte a gyógyszerpromóció adóval való szabályozása alapvetően nem rossz, ám szükséges lenne különbséget tenni a promóció és a tudományos információ között. Ez utóbbihoz ugyanis a gyógyszercégeknél alkalmazott tudományos munkatársaktól, az általuk támogatott konferenciákon elhangzott előadásokból juthatnak az orvosok, ezt nem adóztatni, hanem ösztönözni kellene.
Kár, hogy a gyógyszerkassza tervezésénél csak a fiskális eszköztárat alkalmazta a gazdaságpolitika, megkülönböztetés nélkül tetemes adót rótt az iparra. Ennek következménye, hogy a cégek más országokba irányítják a beruházásaikat, a kutatás-fejlesztést. Várható, hogy 1500-2000 magasan képzett ember kerül utcára, hagyhatja el az országot, ezért nagyobb lehet a 83 milliárdos megtakarítás előírásának a kára a hasznánál – tette hozzá Leitner György.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.