A Gazprom beszállna a magyarországi gáztárolásba

– Hol tartanak, milyen meny-nyiségről szólnak a hosszú
távú magyar gázimportszerződés meghosszabbításáról
folyó tárgyalások? Milyen
feltételekkel adna a Gazprom Export a mostaninál érdemben olcsóbb gázt
Magyarországnak?
– A szerződések 2015-ig érvényesek, így bőven van idő, hogy a meghatározzuk a következő időszakot. Mai állapot szerint a teljes gázexportmennyiséget a szerződések határozzák meg. Hangsúlyozom, hogy folyamatosan tárgyalunk a partnerekkel, ez általános gyakorlat. Tartózkodnék viszont e megbeszélések kommentárjától. Az árral kapcsolatban elmondható, hogy hűek maradunk az elvhez, miszerint az árnak a helyi piaci helyzetet is tükröznie kell. Ez mindként félnek előnyös. 2011-ben pozitívan reagáltunk a magyar partnereink kérésére.

– A Mol–Gazprom páros letett a magyarországi föld alatti gáztároló kialakításáról.
Van-e olyan magyarországi energia- infrastruktúra-eszköz, amelyben szívesen megjelenne tulajdonosként az orosz társaság?
– A Mollal tervezett pusztaföldvári föld alatti tárolóról egy részletes megvalósíthatósági tanulmányt követően mondtunk le. Nem adtuk fel azonban azt az elképzelést, hogy Magyarországon ilyen kapacitással rendelkezzünk, és nyitottak vagyunk partnereink új javaslataira.

– Hol tartanak a Déli Áramlat magyarországi előkészületei? Kik a magyar részről a tárgyalópartnerek?
– A Déli Áramlattal kapcsolatos munka, így a magyarországi szakasz is adott időzítés szerint történik. Magyarország az egyik fő eleme az összehangoltan ténykedő partnereinknek. Jelenleg az a prioritásunk, hogy megteremtsük a munkakapcsolatot a Déli Áramlat Magyarország Zrt. új tulajdonosával, az MVM-mel. Partnereink tájékoztatója szerint az átadásról szóló végső döntés február közepére várható, a formai lépések pedig április első felére befejeződnek. Mindazonáltal, már most is aktív kapcsolatban állunk a jövőbeni partnerünkkel. Több találkozónk volt már, ezek egyikén átadtuk a gázvezeték végleges magyarországi útvonaltervét is.

– Mikor választja ki a Gazprom a Déli Áramlat végleges, szárazföldi nyomvonalát?
– A végleges konszolidált megvalósíthatósági tanulmány már elkészült. Ez az alapja a végleges útvonalnak is, amelyet várhatóan az idén jelentünk be a végleges beruházási döntéssel együtt. Közben a Gazprom a partnereivel folytatja a front-end tervezés és a dokumentációs előkészületeket. Nemrég megkaptunk egy nagyon fontos engedélyt Törökországban, és úgy döntöttünk, hogy már decembertől építjük a Déli Áramlatot, egy évvel korábban, mint korábban terveztük. Újdonság, hogy Montenegró is csatlakozott a projekthez.

– Függ-e a beruházás attól, hogy a társaság tulajdonosként megjelenhet-e az ukrajnai gázszállító rendszerben?
– A Déli Áramlat jó úton halad, miközben az ukrán gáztranzit- rendszer kezeli az európai gázexport 80 százalékát. Utóbbiról ukrán partnereinkkel folyamatosan tárgyalunk, hogy kőbe legyen vésve az európai gázszállítások biztosítása, illetve annak jogi és kereskedelmi feltételei. Ugyanakkor korábban azt tapasztaltuk, hogy az egyetlen útvonaltól való függés túl kockázatossá válhat, amikor az egyik fél abszolút biztonságot akar saját energiaellátásában. Ezért tettünk komoly lépéseket az európai gázellátást biztosító útvonal-diverzifikáció területén: novemberben átadtuk az Északi Áramlatot, ami északon növeli az orosz gázszállítási útvonalakat, a készülő Déli Áramlat pedig délen teremt új szállítási útvonalat. Ukrajna gáztranzit- rendszere ettől továbbra is megmarad, ám jelentős beruházásokra van szükség, illetve az ukrán politikusok komoly elkötelezettségére afelől, hogy milyen szerepet szánnak a rendszernek a regionális energiapiacon.
– Tart-e attól, hogy az észak– dél gázfolyosó kiépülésével csökken térségünk orosz gáz iránti igénye?
– Az észak–dél energiafolyosó az Európai Bizottság által támogatott jogszabály, melynek célja, hogy növelje az EU-tagállamok nemzeti gázinfrastruktúrái közötti összekötő vezetékeket. Ez az európai kormányok belső politikai prioritása, amiről nem gondoljuk, hogy negatívan hatna az orosz gáz keresletére. Mindegy, hány új ilyen interkonnektor épül, az nem növeli automatikusan a források számát vagy a piacon elérhető gáz mennyiségét. Ám az is igaz, minél több gázvezeték van, annál rugalmasabb és biztonságosabb a szállítás, ami minden érintett fél érdeke.
Európában az összes szerint nőni fog az importgázigény a következő évtizedben. A Gazprom hosszú távú szerződésekben rögzített kereskedelmi feltételek szerint szállít gázt Európába. Készen állunk arra, hogy jelentős gáztartalékainkból a meglévő szerződések teljesítésén túl kielégítsük Európa növekvő gázkeresletét.

– Tart-e attól, hogyha beindul Európában a nem hagyományos gáz termelése, csökken az orosz gáz iránti igény?
– Legtöbb elemző egyetért abban, hogy a palagázfejlesztés több okból is sokkal nehezebb lesz
Európában, mint az USA-ban. Ilyen ok az európai környezeti szabályozás, a vizes repesztés okozta környezeti veszélyek, a földtulajdon-struktúrák, a magas laksűrűség és nem utolsó sorban a helyi közösségek ellenállása, mint az legutóbb Franciaországban vagy Bulgáriában történt a repesztéses eljárás betiltása előtt. Nem hiszem, hogy a palagázfejlesztés jelentősebben megváltoztatná az európai gázpiacot. Az amerikai palagáz-konjunktúra egyelőre az Egyesült Államokra korlátozódik. Az árak a fogyasztók nagy örömére rekordalacsony szinten vannak, ám ez nem fenntartható, mert a befektetők egy idő után követelni fogják befektetéseik megtérülését. Az amerikai palagázcégek már csökkentik termelésüket az alacsony árak miatt. Mindenesetre üdvözöljük a palagáz-fejlesztéseket, mert fejlődést hoznak a gázfogyasztásban és világszerte népszerűsíti ezt az energiaforrást.

– A Gazprom nemrég több
európai vevője számára csökkentette a gáz árát. Lesz-e újabb, hasonló bejelentés?
– A gázárak kiigazítása az egyes ellátási szerződések feltételeihez kapcsolódik. Hangsúlyozom, hogy az európai piac nagyon szegmentált, semmi sem úgy működik, mint egy egységes és likvid piacon. Míg egyes megoldások az egyik országban időszerűek és megfelelőek, más országokban ugyanazok a megoldások nem feltétlenül működnek. A kiigazítás megindokolásához a mi álláspontunk szerint minden piaci változtatásnak objektívnek és hosszú távúnak kell lennie. Nincs értelme időszakos volatilitás miatt korrekciókat bevezetni a piacon. Ezért folyamatos párbeszédet folytatunkeurópai partnereinkkel, hogy segítsük őket az új piaci helyzetekhez való alkalmazkodásban, és a földgáz versenyelőnyét is megőrizhessük. Az árkorrekció ezen párbeszédek eredményétől függ. Ma a gáz piaci környezetét leginkább az elmúlt válságévekhez hasonlíthatjuk, bár a felépülés a korábbinál lassabb ütemben történik.

– Hány vevőjével szemben alkalmaz jelenleg a Gazprom Export olyan árat (Magyarország is idetartozik), amelyben valamilyen súllyal megjelenik a spotár is?
– Szinte a teljes Európába szállított Gazprom-gázt olajindexált árképlet alapján adjuk el. Azonban néhány ügyfelünknek (E.On, GdF, Wintershall, ENI, Botas) egy olyan képlet alapján adjuk el a gázt, amely korlátozott mértékben figyelembe veszi a gáz spotpiaci árát is (15 százalék körül). Alapvetően az az elképzelés, hogy az árképletet hozzárendeljük az aktuális fűtőanyag lehetőségekhez minden egyes piacon.

– Mérlegeli-e a Gazprom Export, hogy árképletében szakít az olajárak követésével, s helyette más, a gáz piacára
jobban jellemző paramétert
keres?
– A válasz nem. A spotpiaci ár jelenléte néhány szerződésünkben nem tarthatja fenn a spotpiac értékének illúzióját. Szeretném hangsúlyozni, hogy álláspontunk ebben a kérdésben változatlan: jelenleg a spotárra épülő piac nem nyújthat viszonyítási alapot az árazáshoz Európában. Nincs egységes európai gázpiac. A kontinensen lévő azonnali piacok nem elég fejlettek, nem likvidek, nem rugalmasak, emellett érzékenyek a külső sokkhatásokra, és könnyen különböző spekulánsok manipulációinak áldozatává válhatnak. A hosszú távú és az olajárakat rögzítő szerződés – engedje meg, hogy megismételjem – biztonságot jelent az ilyenfajta ármanipulációkkal szemben. Senki sem képes a globális árak befolyásolására, így a Gazprom sem. Az olajtermékkosár árához kötött gázár meghatározásának elve érintetlen marad, mert ez biztosítja hosszú távon a legjobban az ellátás biztonságát az európai ügyfelek számára, és ez biztosítja, hogy mi beszállítóként visszakapjuk a high techbe és gáztranzit-infrastruktúrába történő befektetéseinket.

– Az eredeti gázárképlet
miben tér el országonként,
ami miatt jelentősen különböznek az adott importőr országokban alkalmazott árak?
– Ez kereskedelmileg érzékeny információ, amit – több más dolog mellett – a hosszú távú szerződések rögzítenek. Az általános elv, amely minden szerződésünk alapjául szolgál, a gázár adott olajtermékkosárhoz kötött indexálása. Ezek a komplex árképletek a partnereinkkel folytatott tárgyalások eredményeként születtek, tükrözve a helyi piaci viszonyokat, illetve az aktuális fűtőanyag-alternatívákat. Ettől eltekintve az árképletet folyamatosan alkalmazzuk, és az árat e szerint igazítjuk. Mivel azonban a szerződések különböző időpontokban lettek aláírva, a kiindulási pontok is különböznek. Így tehát nem meglepő, hogy minden adott pillanatban piaconként különböznek az árak.

– Elemzők hosszabb távon
az olaj s vele a gáz drágulá-sát jósolják. Így látja-e a Gazprom Export is, ha igen, tart-e az emiatti keresletcsökkentéstől?
– Mi az olajárak stabilizálódására számítunk. Vannak azonban kiszámíthatatlan tényezők, például a közel-keleti régió politikai bizonytalansága. Fogyasztói oldalon a szakértői közmegegyezés szerint az európai gázkereslet növekszik hosszú távon. Emögött nem az olajár áll, hanem a gázfogyasztás objektív növekedése és a csökkenő belföldi termelés.

A Gazprom Export

Az orosz Gazprom gázexportját összefogó társaságon keresztül érkezik Európába az ott felhasznált földgáz negyede. A 2011-es mennyiség 150 milliárd köbméter volt. Magyarország a társaság nyolcadik legnagyobb, FÁK-országokon kívüli vevője, tavalyi importunk 6,26 milliárd köbmétert tett ki, a kisebb igények miatt kevesebbet az előző évekénél.

Olajtársaságnak. 2005

óta tagja a Gazprom igazgatóbizottságának, és vezérigazgatója a Gazexportnak. A Gazpromnak 2006 óta elnök-helyettese, ugyanakkortól a Gazprom Export első embere. A Kontinental Hockey League igazgatósági elnöke. -->