A türkmén gáznagyhatalom és a globális sakkjátszma

Kiemelte, hogy miután a Kaszpi-tenger türkmén talpazatánál elkezdődött a földgáz kinyerése, újabb lehetőségek tárultak fel a projekt számára "Egyúttal sor kerül a meglévő gázvezeték infrastruktúrájának északi irányban (Oroszország felé) történő korszerűsítésére.
"Mivel nagy erőforrással rendelkezünk, elkezdtük egy olyan nagy nemzetközi projekt megvalósítását, mint a Türkmenisztán-Kína közti gázcsővezeték második szálának a megépítését" - tette hozzá az elnök a RIA Novosztyi jelentése szerint.

Az Európa számára fontos projekt a Transz-kaszpi vezeték, amely Azerbajdzsán érintésével irányulna a kontinensre. Az EU ugyan már tavaly év végén mandátumot adott Türkmenisztánnak a tárgyalások megkezdésére, de azóta nem történt jelentős előrelépés. A 300 kilométeres vezeték tervét Irán és Oroszország is ellenzi. Ez a vezeték a Kaszpi-tenger alatt futna, majd belefutna a kiépített, Azerbajdzsán és Grúzia érintésével Törökországig futó vezetékekbe. Törökországban a már létező Erzurum vezetékhez csatlakozna, így Türkmenisztán voltaképpen a - szintén csak papíron létező - Nabucco vezeték meghosszabbítása lenne.

Türkmenisztán a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkező országa. A türkmén földgázt észak felé Oroszországba, délre Iránba és keletre, Kínába exportálják.  Az ország jelenleg három jelentős gázvezeték projekten dolgozik. A transz-afgán vezeték, vagy TAPI Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India útvonalon haladna és évi 33 milliárd köbméter gáz folyhatna át az 1700 kilométeres vezetéken.

Bár az ár kapcsán állítólag már megszületett az előzetes megállapodás Pakisztánnal, sem Pakisztán, sem Afganisztán nem nyújtott még kellő biztonsági garanciákat az építkezéshez, így jelenleg a kivitelező konzorcium létrehozásán és a feltételek kialakításán dolgoznak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy pakisztáni jelentések szerint a Gazprom is érdeklődik a projekt iránt, ami viszont irritálja a térség sorsát árgus szemekkel figyelő Egyesült Államokat. Miközben a Gazprom az Irán-Pakisztán vezeték építési jogát szeretné megszerezni, az amerikai diplomácia nyomást gyakorol Pakisztánra azért, hogy kizárja Iránt a projektből, és cserébe diszkont áron adjon LNG-t Iránnak. Pakisztán viszont láthatóan nem enged, sőt, biztosította Teheránt arról, hogy felpörgeti az építést.

Emellett Türkmenisztán a Kaszpi-tenger partja mentén, Kazahsztánon át szállítana évi 30 milliárd köbméter gázt Oroszországba, de a 2007-ben kidolgozott terv jelenleg a válság miatt nem halad előre.

Jelenleg tehát mindegyik türkmén projekt komoly ellenállásba ütközik valamelyik oldalról, egyedül Kína lehet elégedett, hiszen a kommunista ország továbbra is kedvezményes áron kapja a gázt és a megállapodás szerint a leszállított mennyiség évi 25 milliárd köbméterrel emelkedik.