BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Differenciált béremelés jöhet az egészségügyben

Az egészségügyi államtitkárság adatai szerint 30 százalékkal csökkentek a reálbérek az egészségügyben az elmúlt tíz esztendőben. Most összesen mintegy 30 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy megállítsák ezt a folyamatot. Az idő pedig szorít: március végéig, vagyis alig több mint egy hónapon belül kell az érdekvédelmi szervezetek számára elfogadható, költségvetési oldalról pedig finanszírozható béremelési ajánlatot letenni az asztalra. Az egészségügyi államtitkárság igyekszik, Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség és Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetsége elnöke is „rendkívül konstruktívnak” jellemezte a bértárgyalásokat. Talán csak a Magyar Orvosi Kamara elnöke elégedetlen továbbra is; Éger István nem fogadja el, hogy az alapellátásban dolgozók kimaradnak a fizetések rendezéséből.

Márpedig a 30 milliárd forintos keretbe csak a szakrendelőkben és a kórházbakban dolgozó orvosok, nővérek, asszisztensek bérrendezése fér bele. A pénz felét fordítanának a szakdolgozók, míg a másik felét az orvosok béremelésére.

A szakdolgozók ebből a pénzből 6 százalékos általános béremelést és 25 százalékos pótlékemelést kaphatnak. Vagy, egy másik számítás szerint, fejenként 12 732 forintos, illetve 10,7 százalékos fizetésemelést. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara első embere azt mondja: 65 ezer szakdolgozót érinthet a bérrendezés.

A mintegy 29 ezer aktívan dolgozó orvos közül 18 ezer számíthat fizetésemelésre. Ennek mértéke bruttó 57 000 forint átlagosan, a bértárgyalásokon ugyanis felvetődött, hogy kor, beosztás, szakma szerint differenciáljanak. Mint Bélteczki János elmondta, ez nem feltétlenül azt jelentené, hogy az idős és tapasztalt orvosok kapnák a legtöbb pénzt, merthogy a 34–39 éves korcsoportban feleannyi orvos dolgozik, mint a 48–52 éves korosztályban. Ha pedig azt szeretnék, hogy a béremelés valóban itthon és a pályán tartsa a gyógyítókat, akkor a leginkább veszélyeztetett korosztályokat és szakmákat kell preferálni.

Az egészségügyi államtitkárság lapunk információi szerint nemcsak ahhoz ragaszkodik, hogy a háziorvosok kimaradjanak a béremelésből. Abból sem akar engedni, hogy a rendelkezésre álló összesen 30 milliárd forint bruttó összeg, hiába szeretnék ezt nettóként kezelni az érdekvédelmi szervezetek. Ami az ő szempontjukból érthető, hiszen, mint mondják, több milliárd forint adók és járulékok formájában gyakorlatilag azonnal vissza is jut a költségvetésbe.

Sokan mennek, alig jönnek

Az elmúlt öt évben majdnem megháromszorozódott a külföldön munkát vállaló vagy ezt tervező egészségügyi dolgozók száma – derül ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adataiból. Míg 2007-ben 664-en, tavaly 1901-en kérték ki a munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolást. Az igénylők több mint 60 százaléka orvos, több mint egyharmaduk az itthon is hiányszakmának számító aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, de félszáz háziorvos is a távozás mellett döntött. Mindeközben, ugyancsak az elmúlt öt esztendőben csökkent a hazánkban munkát vállaló külföldi egészségügyi dolgozók száma. Jelen pillanatban összesen 3298 külföldi állampolgárságú egészségügyi dolgozó szerepel az EEKH nyilvántartásában. Több mint kétezren orvosként dolgoznak.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.