Karriergyilkos lehet a Facebook?

Már világjelenség, hogy valakit azért küldenek el munkahelyéről, mert meggondolatlanul használta a közösségi oldalak – Facebook, Twitter, LinkedIn, blogok stb. – valamelyikét. A Businessinsider internetes portál legutóbb például tizenhét olyan európai és amerikai esetről tudósított, amelyek főszereplőitől felelőtlen „facebookolásuk” miatt vált meg a munkáltatójuk. A pórul járt munkavállalók között vannak légi kisaszszonyok, banki és biztosítói alkalmazottak, pincérek, tanárok és még sorolhatnánk. Vagyis az a veszély, amely a közösségi portálokon való megjelenéssel jár, akár a munkaerőpiac valamenynyi szegmensét érintheti.

Magyarországon az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) történt eset kavart nagy port. Azonnal fegyelmi vizsgálat indult azok ellen a mentősök ellen, akik magatehetetlen betegeket fényképeztek le, és a fotókat humorosnak szánt kommentárokkal feltették a világhálóra. A botrány tanulságait levonva az OMSZ egyúttal gyorsan saját szabályzatot készített a közösségi oldalak használatára, amelyben megtiltotta alkalmazottainak a betegellátással összefüggő fényképek közzétételét.

A CareerEnlightenment.com internetes portál tavalyi felméréséből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok 89 százaléka használna közösségi médiát az álláskeresők megszűrésére, és a fejvadászok 79 százaléka vizsgálja meg a jelentkezők online profiljait. Háromból egy munkaadó utasított el jelentkezőt olyasmiért, amit valamilyen internetes forrásból tudott meg róla. Ugyanakkor a közösségi portálok álláskereső fórumként sem lebecsülendők.

„Aki állásban van, annak meg kell fontolni, hogy politikailag vagy ideológiailag miként vélekedik, mert előfordulhat, hogy az nem tetszik a munkaadójának, vagy egyszerűen csak nem etikus” – figyelmeztet Pintér Zsolt fejvadász és karrierszakértő. Ha valaki például arra agitálja csetelő társait, hogy „menjünk sztrájkolni”, könnyen szembesülhet azzal, hogy minden különösebb magyarázat nélkül megválik tőle a munkaadója. Még gyakoribb az, hogy elbocsátás előtt a vezető a közösségi oldalakról „gyűjtögeti” az elbocsátandó alkalmazottról a „terhelő információkat”, majd pedig átszervezésre, leépítésre, az adott munkakör megszüntetésére vagy egyéb okokra hivatkozva hozza meg a döntést.

Talán az állásban lévőknél is nagyobb veszély fenyegeti az álláskeresőket. Könnyen előfordulhat, hogy amikor valaki beadja jelentkezését egy állásra, a munkáltató vagy a fejvadász nemcsak az önéletrajzát nézi meg, hanem azt is, mi mindent árul el a pályázóról internetes közösségi jelenléte. A megkérdezett vállalatok 45 százaléka a Twitteren, 80 százaléka a LinkedInen és 50 százaléka a Facebookon kutat új tehetségek, munkatársak után.

„Hiába írjuk az önéletrajzban, hogy higgadt, munkaszerető, konzervatív személyiségek vagyunk, miközben a profilképünkön az látható, hogy illuminált állapotban borotvahabbal írjuk magunkra a »job sucks« életbölcsességet” – intenek a szakemberek. A CareerEnlightenment felméréséből az is világossá vált, hogy háromból egy munkaadó utasított el jelentkezőt olyasmiért, amit valamilyen internetes forrásból tudott meg róla.

Pintér Zsolt úgy véli, hogy már az e-mail címünknél is ügyelni kell arra, hogy lépést tudjunk tartani az általános trendekkel. Az extrém megoldások kifejezetten „elhárítják” a munkaadókat. Fontos a jó benyomás s fontos az előrelátás: nem mindegy, hogy mi jelenik meg rólunk a világhálón, mert egy jó pofának hitt megjegyzés, fotó vagy videó évek múlva is visszaüthet a munkavállalókra.

Amerikai pincérnő: Két vendégét „olcsójánosnak” titulálta és becsmérelte, a munkahelyét pedig nevén nevezte bejegyzésében. Az elbocsátás indoka: a pizzéria fontosnak tartja az alkalmazottak és a vásárlók korrekt viszonyát.

Svájci biztosító alkalmazottja: betegállománya idején rendszeresen látogatta kedvenc közösségi portálját. Az elbocsátás indoka: „a kolléga iránti végérvényes bizalomvesztés”.

Magyar banki alkalmazott: barátnőjének kifecsegte, az pedig a Facebookra feltette értesülését egy híres színész devizahiteles gondjairól. Az elbocsátás indoka: az üzleti titoktartás szabályainak megszegése.

Forrás: VG-gyűjtés

Amerikai pincérnő: Két vendégét „olcsójánosnak” titulálta és becsmérelte, a munkahelyét pedig nevén nevezte bejegyzésében. Az elbocsátás indoka: a pizzéria fontosnak tartja az alkalmazottak és a vásárlók korrekt viszonyát.

Svájci biztosító alkalmazottja: betegállománya idején rendszeresen látogatta kedvenc közösségi portálját. Az elbocsátás indoka: „a kolléga iránti végérvényes bizalomvesztés”.

Magyar banki alkalmazott: barátnőjének kifecsegte, az pedig a Facebookra feltette értesülését egy híres színész devizahiteles gondjairól. Az elbocsátás indoka: az üzleti titoktartás szabályainak megszegése.

Forrás: VG-gyűjtés-->