Közpénzből nem készülhet olyan film, amelyet senki sem lát

Annak mindenki örült, hogy nőtt a filmek készítésére fordítható keretösszeg. „A tavalyi közel 446 millió forint kiosztott támogatás idén 200 millió forinttal lesz több, így összesen 645 millió forintból készülhetnek el az alkotások ismeretterjesztő, dokumentum és animációs film kategóriában. A tavalyi egy forduló helyett, idén három alkalommal is adhatnak be pályázatot a filmkészítők” – mondta lapunk kérdésére Vitézy László, a pályázatokat elbíráló szakmai bizottság elnöke.

Ebből 300 millió forint jut a dokumentumfilmekre, 225 millió az ismeretterjesztő alkotásokra, 120 millió pedig az animációs művekre. „Fölgyorsítottuk az elbírálási tempót, az apparátus teljes gőzzel működik” – hangsúlyozta a filmrendező. Vitézy László hozzátette: még idén elkészülő alkotások jó eséllyel bemutatkozhatnak karácsony környékén a televízióban. A szétosztható keret legnagyobb forrása a helyi, körzeti és országos rádiók és tévék által fizetett médiaszolgáltatási díj.

Úgy tudjuk, a pályázatok elbírálása során szemben az eddigiekkel az a szempont fog érvényesülni, hogy kevesebben, de több pénzt kapjanak. Arra ugyanis kevés a pénz, hogy olyan filmeket is támogassanak, amelyeket végül szinte senki nem néz meg. „A szakmának alkalmazkodnia kell a változásokhoz és a piachoz is, el kell jutni külföldre. Nem a tévék üres műsoridejét akarjuk kitölteni” – fogalmazott Vitézy László. Egy-egy ismeretterjesztő filmes pályázó egy pályázattal 10 millió forintos támogatásban részesülhet.

Kocsis Tibor filmrendező szerint ez az összeg már elegendő ahhoz, hogy egy koprodukciós partner komolyan vegye a filmtervet. „A korábbi 2–4 millió forinthoz képest végre kezdünk felzárkózni a csehekhez, a szlovákokhoz, a románokhoz” – mondta. Somkuti András, a Korda Filmpark ügyvezetője úgy látja: a filmes produkciók 20 százalékos adókedvezményének bevezetése beindította és felgyorsította a filmes fejlődést az elmúlt öt évben. Egy befektetett adóforint legalább hat forintot termel ebben az ágazatban. A stúdióknak, de az országnak is elemi érdeke, hogy minél több film forogjon. Összehasonlításként: a következő öt évben 285 millió fonttal (közel 105 milliárd forinttal) támogatják Nagy-Britannia filmiparát a nemzeti lottóbevételekből.

A Magyar Nemzeti Filmalap is meghozta a művészfilm-forgalmazás folytonosságának biztosítása érdekében kiírt art mozi és art film forgalmazási gyorssegély pályázatok döntéseit. A pályázat egyszeri kiírását a forgalmazók kritikus helyzete indokolta. Összesen 66 millió forint támogatást kapott 21 moziüzemeltető. A forgalmazókat közel 37 millió forint gyorssegéllyel támogatja a Filmalap, ami majdnem félszáz, főként európai művészfilm országos mozibemutatóját teszi lehetővé.