Tolnay: csak az uniós források segíthetnek

Az uniós források felhasználásának hatékonyabbá tételére intézményi módosítást és számonkérést javasolt Tolnay Tibor.
Mint mondta, a támogatás felhasználását nehezíti, hogy a pályázaton meghatározott érték akár három év múlva is változatlan, amiből nem építhető meg az adott épület. Azt viszont kedvező fejleményként értékelte, hogy egy új előírás értelmében ez az időszak nem lehet egy évnél hosszabb. Azt is a nehézségek közé sorolta, hogy a támogatás euróban van meghatározva, a kivitelezőkkel viszont forintban születnek a szerződések.

Ha időközben változik a forint/euró árfolyam, akkor veszíthet a kivitelező, ezért lenne jobb a kivitelezői szerződést is euróban kötni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a támogatások kifizetése lassú, így tovább növekszik a lánctartozás. Emlékeztetett, hogy az ágazat visszaesését a lakásépítő cégek érezték meg leginkább. Amíg 2009-ben 32 ezer, 2010-ben pedig közel 21 ezer lakás épült, addig tavaly alig több mint 12 ezer. „Ha mellétesszük, hogy 2011-ben a lakások 37 százalékát építették csak vállalkozások – az előző évi 50 százalék után –, még rosszabb a kép” – mondta az ÉVOSZ elnöke.

Az építőipar teljesítménye 2006 óta csökken, tvaly 7,8 százalékos eséssel 1687 millió forintot tett ki. Az építőipari árak 2,2 százalékkal nőttek a múlt évben, míg az infláció 3,9 százalék volt. Emiatt tovább esett az építőipar nyereségessége. A bérek is elmaradtak más ágazatokéitól és az átlagtól is. Az építőiparban egy alkalmazott bruttó bére havi 153 ezer forint volt 2011-ben. A nemzetgazdasági átlag 213 ezer, a versenyszféra átlaga pedig 218 ezer forint volt tavaly. Mindeközben nem csökken az ágazatban a feketemunka. A legális foglalkoztatásnál a minimális rezsióradíj 1930 forint volt tavaly, de az irreális vállalkozási árak ezt „lenyomták”, vagyis a feketemunka lett gyakoribb. Megoldásként a bérterhek csökkentését jelölte meg az ÉVOSZ elnöke.