Fordulatot sürget a munkahelyteremtésben a szakszervezet

A szakszervezeti konföderáció elnöke kiemelte: elsősorban a munkajogszabályok és a szociális ellátó rendszer változásainak köszönhető, hogy Magyarországon a mélyszegénység mellett terjedőben van a „dolgozó szegénység”. Ebben a helyzetben, amikor egyéb tényezők miatt nincs számottevő munkaerő-kereslet, a kormány megnöveli a munkaerő-kínálatot azzal, hogy átalakítja a rokkantellátási rendszert, és megszünteti a korkedvezményes nyugdíjat – jelentette ki Pataky, aki rámutatott: a magyarországi foglalkoztatási ráta a térségben a legrosszabb.

Az érdekképviselet számításai szerint félmillió új munkahely kellene ahhoz, hogy a hazai foglalkoztatási ráta elérje az EU átlagát. Ez 780 milliárd forintnyi többletet jelentene az államnak, és 800 milliárdot a munkavállalóknak. Ennek eléréséhez többek közt kiszámíthatóbb jogszabályi környezetet, többkulcsos adórendszert tartanak szükségesnek.

A szakszervezeti tömörülés szerint a többkulcsos adórendszer növelte a magasabb keresetűek fizetését, ám ezzel egyidejűleg jelentős forráshiányt okozott a költségvetésben. Ezenfelül „a bérkompenzáció minden negyedik alacsony keresetűnek elérhetetlen lett” – tette hozzá Pataky Péter.

Alapvetően egyetértett a szakszervezet helyzetértékelésével az eseményen a kormány nevében felszólaló Kardkovács Kolos. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára kijelentette: az alacsony foglalkoztatási ráta valóban komoly problémát jelent, és ugyan már nem a legrosszabb az EU-ban, de „továbbra sem büszkélkedhetünk” vele. – A probléma az, hogy nagyon kevesen dolgoznak nagyon sokat – jelentette ki a helyettes államtitkár, aki szerint ennek érdekében a rendelkezésre álló kevés pénzt az élőmunkaterhek csökkentésére kell fordítani a pályakezdők és az 55 éven felüliek körében. A politikus hozzátette: többeket fájdalmasan érinthet, de a bérnövekedést a termelékenység növekedéséhez kell kapcsolni, csak gazdasági növekedésből lehet magasabb jövedelem.