Jövőre jöhet az integrált kkv-adó

A fő cél, hogy „a nagy adónemek a kkv szektorban minél integráltabbak legyenek, minél kevesebb adónemben csoportosuljanak” – tájékoztatta az NGM a Világgazdaságot. A részletek kidolgozása még folyamatban van, de annyit már most is tudhatunk, hogy a tárca „egyszerű, minél több adónemet kiváltó adóban” gondolkodik. Az eva jelentős hátránya, hogy nem ismeri el a foglalkoztatáshoz és a befektetett tőkéhez kapcsolódó költségeket, ezáltal elsősorban azokat a vállalkozásokat hozza kedvezőbb helyzetbe, amelyek nem végeznek beruházást, és alkalmazottakat sem foglalkoztatnak – áll a lapunknak elküldött tájékoztatásban –, ezért a kormány egy, az adópolitikai szempontoknak megfelelőbb, egyszerűsített, átlátható adózási forma kidolgozását tűzte ki célul.
Balog Ádám, az NGM helyettes államtitkára az elmúlt hetekben többször is nyilatkozott a jövő év elején életbe lépő „új adózási megoldásról”, amely „megtartja az eva helyes alapgondolatát, de elhagyja a kétes részleteket”. Az új módszerhez a minisztérium reményei szerint legalább két-háromszázezer – termeléssel foglalkozó – cég és vállalkozó csatlakozhat majd.

Az eva egyelőre nem szűnik meg, de a szabályozás feltehetően változik. A múlt pénteken nyilvánosságra hozott jövő évi költségvetési tervezetben 178,2 milliárd forint az eva-előirányzat, ami 21 százalékkal elmarad az idei, 225 milliárdos előirányzattól. A nagymértékű csökkenés hátteréről a tervezet annyit árul el, hogy a jogszabályi változások miatt várhatóan szűkül az evát választó adózói kör. Az új „megoldás” értelemszerűen nem szerepel a bevételi források között, de ha a minisztérium várakozásai reálisak, és 300 ezren ezt választják, akkor (az evához hasonló átlagbefizetéssel számolva) az éves bevétel akár az 1000 milliárd forintot is megközelítheti. Ezzel az új adónem az áfa és az szja után a központi költségvetés harmadik legnagyobb bevételi forrásává léphet elő.
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek elismerése azt jelentheti, hogy az adóalap – amely lehet a nettó, vagy ha az áfát is kiváltó adóról van szó, akkor a bruttó árbevétel is – a bérköltséggel, vagy annak egy részével is csökkenthető. Ezt a lehetőséget a helyi iparűzési adó például nem kínálja fel, annak adóalapja (a nettó árbevétel) ugyanis csak az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá a közvetlen k+f költségekkel csökkenthető.
Átalányadó már többféle van a piacon, egy új változattól nem érdemes csodát várni – mondta lapunknak Vadász Iván adószakértő, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke, hozzátéve: az Egyesület véleményét sem az eva-szabályozás változtatásával, sem az új adónem bevezetésével kapcsolatban nem kérte ki a minisztérium. A szakember szerint új adótípus helyett inkább az adófajták számát és az adminisztrációt kellene csökkenteni. Ráadásul azt, hogy az államháztartás szempontjából nyereséges-e, egyelőre az eva esetében sem támasztja alá semmiféle számítás. Ha viszont lesz új átalányadó, akkor legkésőbb júliusban közzé kellene tenni a rá vonatkozó törvényt, máskülönben nem lesz idő arra, hogy az áttérők felelős döntést hozhassanak – figyelmeztet Vadász Iván. Az új adónemre való áttérés és az áfakörből való esetleges kilépés egyaránt speciális problémákat vethet fel, ezeket pedig még az év végi szezon előtt tisztázni kellene.