Sem az egészségügyben, sem a klinikákat működtető egyetemeken nem várható csoda a büdzsék őreiként a kórházakhoz rendelt költségvetési felügyelőktől – mondták lapunknak hasonló munkakörben dolgozó szakemberek. Kató Gábor, aki több kórházban is dolgozott biztosként abban az időben, amikor a kórházi adósságok terjedése miatt a 2000-es évek elején egymás után kaptak ellenőröket állami és önkormányzati intézmények, az mondta, az egészségügyi intézmények rendkívül szűkre szabott büdzséje a felügyelőnek sem ad túl sok mozgásteret.
A jelenlegi helyzet annyiban más, hogy míg egy évtizede a legtöbb felügyelőnek már csak a tűzoltás maradt, hiszen csak egy bizonyos mértékű eladósodás esetén írta elő a törvény a biztosok kinevezését, most elvileg prevenciós jelleggel is kirendelhetnek felügyelőket. A mostani szabályozás annyiban kedvezőtlenebb, hogy míg az egykori biztosok érdemi jogkörrel rendelkeztek, vagyis akár meg is akadályozhattak egy szerintük kedvezőtlen ügyletet, kötelezettségvállalást, kifizetést, ma legfeljebb csak véleményezhetnek, és probléma esetén a felügyelt intézmény felé kifogással, illetve az Államkincstár és az Nemzetgazdasági Minisztérium felé jelzéssel élhetnek.
Egy másik, neve elhallgatását kérő egykori biztos sem gondolja, hogy a költségvetési felügyelők meg tudják oldani akár az egészségügyi intézmények, vagy az orvosképzést folytató egyetemek problémáit, ez utóbbiak egyenlegét ugyanis döntően az alulfinanszírozott klinikák rontják le. Csak a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja évente több mint 2 milliárd forint veszteséget termel.
A korábbi tapasztalatok ellenére a kormány bízik a költségvetési felügyelet intézményében, amit az államháztartási kontroll rendszer új elemeként hozott létre 2010-ben. Ezt mutatja, hogy egyre több intézmény kap revizort: már 34-re bővült az ellenőrzés alá vont egyetemek, kórházak, múzeumok száma.
A felügyelők megbízatása határozott időre szól, ami az eddigi gyakorlat szerint általában egy év, de szintén rendszeres, hogy azokat általában újabb egy évvel meg hosszabbítják. Fizetésük a minisztériumi főosztályvezetőkével, helyettesekével azonos – tudtuk meg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Ez számításaink szerint azt jelenti, hogy – az illető korától, végzettségétől, munkatapasztalatától függően – alapilletményük 200-300 ezer forint között mozog. Ehhez 30 százalékos vezetői illetménypótlék jön még, valamint kisebb pótlékok, például a beszélt nyelvekért járók társulhatnak. Így egy revizor havonta nagyjából félmillió forintot kereshet.
Mivel egy felügyelőt egyszerre több intézmény felügyeletével is megbízhatnak, a 24, még augusztus előtt „felügyelősített” intézménynél 16-an dolgoznak, és a bővített körrel is várhatóan csak 2-3 fővel bővül a létszám– mondták az NGM-nél. A MÁK-nál egyébként jelenleg 30 fős létszámkeret van a felügyeleti tevékenység ellátására és szervezésére.
Szaporodnak
2010 szeptemberétől a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Országos Sportegészségügyi Intézetben és a Munkaerőpiaci Alapnál vendégeskedett revizor. 2011 áprilisától a Pécsi Tudományegyetem, a Corvinus és a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Károly Róbert és a Szolnoki Főiskola, az Országos Idegtudományi Intézet, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) kapott revizort. Novemberben rendeltek ki felügyelőt a Szegedi Tudományegyetemre, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Szent István, a Széchenyi István és a Kaposvári Egyetemhez, a Magyar Nemzeti Galériához, az Iparművészeti Múzeumhoz, valamint a Pesti Magyar Színházhoz.
Ez év januárja óta működik felügyelettel a Semmelweis és a Debreceni Egyetem, a Mátrai Gyógyintézet, az Országos Korányi és az Országos Rehabilitációs Intézet, a Balatonfüredi Állami Szívkórház, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal.
2012 őszétől dolgozik revizor az Eötvös Loránd és a Miskolci Egyetemen, a Budapesti Gazdasági, a Dunaújvárosi, az Eötvös József, a Nyíregyházi Főiskolán és az Eszterházy Károly Főiskolán, a Gyermekvédelmi Szolgáltató Központban, az Esztergomi Gyermekotthon, Általános iskola és Szakiskolában, a Károlyi István Gyermekközpontban, valamint az Országos Levéltárban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.