BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jön a kukoricakáosz

Sem a Duna alacsony vízállása, sem a vasúti kocsik száma nem akadályozza a gabonaexportot, amely a búza esetében 1-1,5 millió tonna körül alakul majd. A kukoricatermés viszont katasztrofális lesz, a gazdák sok helyütt már most silónak vágják ki az elszáradt szárakat.

„A négymillió tonnát elérő idei búzatermés jónak mondható, és ennek nagy része, csaknem 95 százaléka kiváló minőségű. Kedvező hír a termelők számára az is, hogy a jelenlegi árszint jóval az általunk elvárt 50 ezer forintos tonnánkénti ár felett van, jelenleg 65-70 ezer forintért cserél gazdát a búza Magyarországon" – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: akiknek azonban az aszály elvitte a termését, azokon nem segít a kedvező ár sem.

Vancsura elmondta: általában a Szövetség arra ösztönzi a termelőket, hogy a termést három részre osszák fel. Az egyik harmad leszerződése után, a második harmadot adják el aratás után a likviditás biztosítására, egyharmadát pedig érdemes visszatartani későbbi spekulációra, arra az esetre, ha az árak emelkednének. „Az idén ez másképp alakul, sok termelő kénytelen eladni a termését, hogy biztosítsa a fizetőképességét, ráadásul jelentős hitelállomány jár le augusztus végén, amely szintén az eladásra ösztönzi a gazdákat. Ha valaki mégis tud tartalékolni, az a kukoricatermesztésben elszenvedett veszteségeit szeretné a kivárással enyhíteni. Ez egyfajta menekülési útvonal lehet azoknak, akik meg tudják tenni, hogy tartalékolnak." Vancsura hozzátette: az ilyen későbbi értékesítésre szánt gabona mennyisége országosan nem számottevő a korábbi évekhez képest.

Az exportálás állítólagos nehézségeiről szólva az elnök kifejtette: „jut kivitelre is a hazai gabonából, de sokkal többet lehetne exportálni, mint amennyi árukészlet erre a célra ténylegesen rendelkezésre áll. A szűk keresztmetszetet nem a szállítási infrastruktúra jelenti." A korábbi években előforduló „vagon-hiányról" szólva kijelentette: ha jó árat ajánlottak például az olasz vevők, akkor előbb-utóbb előkerültek az olasz vagy osztrák vagonok."

Vancsura ugyanakkor figyelmeztetett: „a kukorica esetében azonban az igazi káosz még ezután jön." A kukoricakészletek világszinten is rendkívül alacsonyak, a termés az idén a világ számos régiójában rossz, és idehaza is kedvezőtlenül alakul. „Az etanolgyártók is azt fogják tapasztalni, hogy hiába szerződtek le a kukoricára, nincs termés."

A szárazság olyannyira megviselte a kukoricát idén, hogy már most elkezdődött a kényszerbetakarítás. Az aszály miatt ugyanis a kukorica jelentős része nem produkált csöveket, így termés sem várható. Ezért a gazdák az ország több területén silónak, vagyis takarmánynak vágják ki a kukoricaszárakat, amely természetesen jóval olcsóbban értékesíthető csak, mint a beérett kukorica.

Búzából legfeljebb másfélmillió tonna értékesíthető külföldre, ezt a mennyiséget közúton gond nélkül ki lehet vinni az országból. Kamionok segítségével havonta hozzávetőleg 250 ezer tonna gabonát lehet exportra szállítani, vagyis éves szinten az sem jelentene gondot, ha sem a Dunán, sem vasúton nem lehetne szállítani – nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: a problémát inkább az jelenti, hogy nincs elegendő árualap, különösen a kukorica esetében. Raskó becslései szerint legalább 2,5-3 millió tonnával kevesebb kukorica terem idén, mint egy évvel ezelőtt, vagyis legfeljebb 6 millió tonna lesz a termés.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a szárazság miatt a meglévő kukorica is várhatóan aprószemű, rosszabb minőségű lesz. „Az országos átlagtermés várhatóan legfeljebb hektáronként öt tonna körül alakul majd, amely kifejezetten rossz eredmény" – tette hozzá Raskó. Az agrárközgazdász szerint az elkövetkező napokra prognosztizált száraz és forró időjárás „felteszi a pontot az i-re", ezért az idei év kirívóan rosszul alakul a kukoricatermesztés szempontjából.

Raskó komoly tévedésnek minősítette azt is, amit a napokban Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője nyilatkozott arról, hogy a jó árak mellett a gyengébb kibocsátású agrárium is képes lesz felhúzni a GDP-t, mondván: mind az ország GDP-je, mind az agrár GDP komoly csökkenést mutat majd a 2012-es évben.

Négymillió tonna kiváló minőségű étkezési búza a magtárakban van, Magyarország kenyérgabona szükséglete ezzel biztosított, sőt még exportra is jut – közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára pénteken Debrecenben, a XXI. Farmer Expo megnyitóján. A hazai élelmezéshez körülbelül 1,2 millió tonna búzára van szükség, a takarmányozás 0,9-1 millió tonnát köt le, és néhány százezer tonna a vetőmagszükséglet. Czerván György néhány nappal ezelőtt a kivitel lehetőségeit értékelve kijelentette: az éves belföldi felhasználást jelentősen meghaladó mennyiség termett, így több mint 1 millió tonna búza juthat exportra.

Az államtitkár akkor elmondta:  a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a tavalyinál alacsonyabb, hektáronként 3,7 tonna az idei termésátlag, a betakarítható terület viszont 100 ezer hektárral több volt ebben az évben, összesen 1,081 millió hektáron vetettek őszi búzát. Czerván hozzátette nem lesz gond az értékesítéssel, mivel egész Európában, illetve a kontinensen kívül is a csapadékhiány rontotta a hozamot.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.