„Nem állami pénzből dolgoztunk”

– Miért érdeke egy szolgáltatónak a fogyasztás csökkentése, mikor vállalatként elvileg a forgalom növelése lenne a célja? – kérdeztük Kuna Tibort, a Young & Partners ügyvezető igazgatóját.

– Az Európai Unió energiahatékonysági direktívája kijelölte 2020-ra a célszámokat, amelyeket a tagországoknak teljesíteniük kell. Az energiahatékonysági irányelv céljai közé tartozik, hogy az energiaszolgáltatók segítsék ügyfeleiket további energiamegtakarítás elérésében. Mi abból indultunk ki, hogy ebben valószínűleg minden szolgáltató ugyanazt akarja mondani, miért ne tehetnék ezt egyszerre, együttműködésben, ezzel is példát mutatva, hogy annak ellenére, hogy ezek a szolgáltatók egymás versenytársaiként lépnek fel a piacon, közös cél érdekében van ma iparági összefogás.

– Minden médiafelületet érint a kampányuk, ki állja a költségeket?

– A lakosságot köztéri, újság- és televíziós hirdetéseken keresztül is megszólítjuk. A program finanszírozásában a nagy hazai energiaszolgáltatóktól kértünk és kaptunk pénzt. A Főgáz, a Tigáz, A GDF Suez, az EDF DÉMÁSZ, az E.On és az Elmű-ÉMÁSZ csoport együtt 462 millió forintot adott össze. Egy honlapot is indítunk és a Facebookon is aktívak leszünk. Nem állami, kormányzati, de még nem is uniós forrásból akartuk a kampányt tervezni, lebonyolítani.

– Honnan jött az ötlet, hogy energiakampányt tervezzenek?

– Mindenki érzi, hogy igény lenne hatékony kommunikációra, szándék is van, de az eredmények még váratnak magukra. Ez pont egy olyan terület, ami nekünk való. A Young & Partners azért érhette el sikereit, mert az elmúlt négy évben három olyan területnek alkotta meg a kommunikációs modelljét, ahol nagyon is szükség lenne professzionális kommunikációra, de korábban nem használtak. Az energiahatékonyság kommunikációjánál is az első lépés az volt, hogy rá kellett jönni, mi a baj, hol, mi hiányzik, hogyan lehet olyan megoldást találni, amely mindenkinek jó és még a küldetését is betölti. Az energiafelhasználás területét annyira szétbeszéltük, hogy a címzett nem tud egyértelmű segítséget kapni. A sok-sok kinyilatkoztatás nem segíti a lényeglátást, s bár a téma agyonra van beszélve, az abból kinyerhető üzenet érthetetlen.

– Mi a kampány fő üzenete?

– Az óriási energiakommunikációs felhőben megtaláltuk azt az egy, de jól artikulálható üzenetet, amit minden embernek meg kell értenie, s amely cselekvésre is sarkall. Ez az üzenet ma annyi, hogy ami a te kezed ügyében van, azt tedd meg. Nem kell az esőerdőkkel, a globális felmelegedéssel, de még városligeti fákkal sem törődnöd. Hanem húzd ki a telefontöltőt, ha már nem használod, s próbáld meg, hogy 22 fok is elég a kellemes közérzethez. S ha mindenki ennyit megtesz, akkor majd jobb lesz az esőerdőknek, de az már nem a te ügyed, felelősséged.

– Hogy mérik a kampány sikerét?

– Akkor lehetünk hatékonyak, ha mindenkihez eljuttatjuk ezt az üzenetet, ezért egy olyan kampányban érdemes gondolkodni, amely nagy eléréssel bír. Több millió embert gyorsan elérni pedig drága dolog. A fő cél a szemléletformálás, ezért a Magyar Energia Hivatal segítségével utólag követni tudjuk, hogy tudatosabb lett-e a lakosság.

– Milyen trendeket tapasztalnak a hirdetési piacon?

– Minden a gazdaságtól függ. A hirdetési piac akkor lesz túl a csökkenésen és a stagnáláson, ha a lakosságnak is több jövedelme lesz. Az állami hirdetések aránya megnőtt, de nem azért, mert többet költenek, hanem a versenyszféra hirdet jóval kevesebbet.