Sertéstartási válság van Magyarországon

Soltész Gyula, a Tolna megyei TESZÖV elnöke, a Naki Mezőgazdasági Zrt. elnöke elmondta: az élősertés felvásárlási ára 395-400 forint kilogrammonként, egy kiló élősertés előállítási költsége ugyanakkor 407 forint körül van. Úgy vélte: ahhoz, hogy a megemelkedett takarmányárakat is fedezze a felvásárlási ár, annak belátható időn belül el kellene érnie a kilogrammonkénti 500 forintot.

Mint arról beszámoltunk, lélektani mélypontra, 3 millió alá csökkent a hazai sertéslétszám. A KSH állatállományt felmérő jelentéséből kiderül: a pillanatnyi sertéslétszám június elsején már csak 2 millió 913 ezer darab volt, míg egy évvel ezelőtt még 3 millió 142 ezer. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3 és 5,3 millió között változott; 2008 decembere óta 3,5 millió alatti.

Összehasonlításként: a magyar mezőgazdaság mindenkori csúcsévében, 1984-ben még több mint 13 millió volt ez a szám, és a rendszerváltáskor is 10 milliós volt a hazai sertésállomány. A régióban az egyik nagy versenytársnak számító Románia számára egyre kevésbé ellenfél Magyarország: keleti szomszédunknál közel a duplája a sertésállomány a hazainak, és a feldolgozás is jóval nagyobb méretekben, korszerűbben zajlik.

Különösen aggasztó, és a helyzet további romlását vetíti előre a kocalétszám. A majdani sertésállomány alapját képző anyakocák száma mindössze 205 ezer volt június elsején, ami egy év alatt 15 ezres létszámcsökkenést jelent.

A felmérésből kiderül: az állomány döntő részét a gazdasági társaságok adják. Míg az agrárcégek több mint 2,1 millió sertést tartanak még, addig az egyéni gazdaságok, családi gazdaságok, és őstermelők már csak hozzávetőleg 800 ezret. A kisgazdaságok, családi gazdaságok által tartott állomány évek óta csökken, az ágazat szakértői szerint pillanatnyilag nem sok jele van annak, hogy ez a trend megforduljon, és várhatóan a nagygazdaságok is egyre kevesebb állatot fognak tartani.