Ugrik két hónapnyi játékadó?

Novembertől lehet, hogy nem lesz játékadó fizető szereplője a pénznyerő ágazatnak, ugyanis a régi típusú gépengedélyek lejárnak október végén, az új központi szerver alapú üzemeltetés engedélyezési folyamatának vége pedig még nem biztosan látható. Novemberben és decemberben 5 milliárd forint játékadótól, egyéb befizetések címén pedig újabb 5 milliárd forinttól, azaz összesen 10 milliárd forinttól esik el az idei költségvetés, ha nem járnak el gyorsan a hatóságok az új üzemeltetési forma engedélyezésekor – jelentette be a Magyar Szerencsejáték Szövetség.

Október végén a magyar szerencsejáték történetének egy fejezete lezárul, 21 év után megszűnnek a hagyományos pénznyerő automaták, a teljesen új, Európa legátláthatóbb szerver központú rendszere pedig még nem tud startolni – hívta fel a figyelmet Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke. Az MSzSz az egyetlen megoldást a hatósági eljárások gyorsításában látja, ha már a jogszabály alkotás a vártnál hosszabbra sikerült. Nem csak az idei büdzsé lehet szegényebb 10 milliárddal, de majd ezer hazai vállalkozót és alkalmazottaikat is a teljes csőd fenyegeti, ha a tavaly novemberben hozott szerencsejáték jogszabályokhoz kötődő, több mint féléves késéssel, június végén kihozott végrehajtási rendelet csúszása miatt felmerülő károk enyhítésében nincsenek a vállalkozások segítségére az engedélyező hatóságok az engedélyezési folyamatok felgyorsításával. 

„A szerencsejáték törvény őszi módosítása értelmében 2011. november 1-je óta már nem lehet a hagyományos pénznyerő automata működésére engedélyt kérni. Mivel az engedélyek döntő többsége egy évre szólt, és az új típusú szerver alapú pénznyerő automatára még nem lehet kérelmet benyújtani, az a helyzet állt elő, hogy folyamatosan ki kell vonni a lejárt engedélyű gépeket az üzemeltetésből, mást pedig nem lehet helyette üzembe helyezni – foglalta össze a helyzetet az MSzSz elnöke. 2012. december 31-én a törvény rendelkezése értelmében egyébként minden régi engedély a lejárattól függetlenül érvényét veszti, lezárul egy korszak a magyar szerencsejáték szervezésben. A szervezők nagy része ma ott tart, hogy szeptemberben és októberben elfogy minden engedéllyel rendelkező pénznyerő automatája, ezért a szerencsejáték szervező tevékenységét nem tudja gyakorolni. A hatóságokon múlik tehát, hogy minél előbb elkezdhet-e befolyni a játékadó az államkasszába ebből az iparágból. (A központi költségvetésbe fizetett játékadót az állami szerencsejáték szervező a Szerencsejáték Zrt. és a pénznyerő ágazat befizetései tették ki, körülbelül fele-fele arányban.)

A Magyar Szerencsejáték Szövetség javaslatot tett arra, hogy a csatlakozási szerződés, és a pénznyerő automata engedély iránti kérelem benyújtásával - érvényes személyi megfelelőség esetén - a játékterem engedélyek érvényesek maradhassanak, hiszen ezzel a szervező kinyilvánítja a további működési szándékát, és így elkerülhető lenne az ismételt teremengedélyeztetés hosszas procedúrája.
Az MSzSz elnök úgy látja, mivel a kormány szeretné realizálni az új üzemeltetési formához kötött adóbevételeket, a szervezet szerint a hatóságok (MKEH, NAV SZEF, NGM) vélhetően nyitottak lesznek az engedélyeztetési eljárások gyorsítása által az átállás felpörgetésére is. A kormányzati szándék a vállalkozások támogatása, ezért ez a lépés jelentősen segítené az amúgy is nehézségekkel küszködő és korábbi megélhetésüket a pénznyerő automatáknak köszönő vendéglátó vállalkozásokat.
Az MSzSz üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely révén rövidülhet az engedélyeztetési folyamat, amelynek végén a törvényi előírásoknak megfelelően átállhat a pénznyerő automata ágazat a központi szerver alapú üzemeltetésre. Az MSzSz szorgalmazza, hogy a központi szerver alapú szerencsejáték üzemeltetésre való átálláshoz szükséges engedélyeztetési eljárásokon gyorsítson az összes hatóság, mert, ha fel tud állni az új üzemeltetési forma, az elbocsátott alkalmazottakat újra munkába lehet állítani, és a költségvetés is minél előbb kiszámítható bevételekhez juthat.
Gyorsított és kiszámítható ügyintézés révén akár idén novemberben startolhat az új rendszer az engedélyezési eljárásokat követően. Ha a jelenlegi eljárási rendhez tartják magukat a hatóságok, még a január 1-jei kötelező átállás is veszélybe kerülhet, aminek a központi büdzsére nézve is komoly következményei lehetnek. Ezt a folyamatot vetítette elő a szövetség tavaly novemberben, amikor átállási moratóriumot kért, hiszen a szakma látta, hogy a havi gépenkénti 500.000 forintos fix játékadóteher megöli az ágazatot, ami be is következett.
Schreiber szerint csak az új rendszer startolásakor kezdheti újjáépíteni magát a tavaly november óta 22 ezer gépről körülbelül 1500 gépre zsugorodott piac. A szövetség becslései szerint az ágazat korábban a kapcsolódó vállalkozásokkal együtt mintegy 60.000 embernek adott munkát, de ezeknek az embereknek a fele biztosan az utcára került az Európában is példátlanul magas játékadó miatt bevezetett kényszerű racionalizálások eredményeként. Az új üzemeltetési forma azonban lehetővé teszi, hogy a munkaerő elkezdjen visszaáramlani az ágazatba, ha az engedélyezési eljárások nem teszik lehetetlenné a törvény szerint január 1-jéig kötelező átállást.

Vég Márton-->