A szállodákból nem látszik a válság?

A hazai szállodaipar mintha nem akarna tudomást venni a gazdasági válságról: évek óta a keresletet meghaladó a kapacitásbővülése. Ennek pedig nem is lehet más az eredménye, mint a szerény jövedelmezőség, hitel visszafizetési problémák, olcsó szobaárak és tragikus foglaltsági adatok. Legutóbb éppen Kecskeméten ünnepelték, hogy elérte legmagasabb pontját a Four Points by Sheraton Hotel és Konferenciaközpont, amelyet a KÉSZ csoport épít 2,5 milliárd forintból, 723 millió forint uniós támogatás segítségével. Bár a várost a kormány kiemelt járműipari övezetté nyilvánította, mégis kockázatos üzletnek tűnik a 129 szobás, négycsillagos hotel és az 1400 négyzetméteres konferenciaközpont 2013-as megnyitása, főleg annak tükrében, hogy a Malév csődjével éppen a konferenciaturizmus visszaesése várható.

A másik járműipari központban, Győrben már július óta üzemel egy hasonló méretű és funkciójú ház. A fővárosban a Mellow Mood újabb két szállodát adott át, melyek közül az ötcsillagos Buddha Bár Klotild Palace a zászlóshajó. Három felsőkategóriás szálloda is tulajdonost váltott Budapesten: az Intercontinental, a Gresham és LeMeridien vevői egyaránt az arab világból érkeztek.
Szakértők szerint a jelenlegi ingatlanpiaci helyzet sajátossága, hogy csak a landmark és presztízsértékű ingatlanok igazán forgalomképesek. Az átlagos minőség mélyen értékén alul adható csak el. A Danubius Hotels is úgy gondolkodik: mindenkinek, aki egy viszonylag nagyobb portfólióval rendelkezik, vannak „fejős tehenei” amelyeket nem szívesen adna el, és vannak „feneketlen vödrei”, amelyeket pedig nem tud eladni, vagy kedvezőbbre cserélni. Szerintük a jelen piaci helyzetben a hasznosítással jobb ingatlanpiaci helyzetet kell kivárni.
„A mennyiség helyett a minőségre kellene helyezni a hangsúlyt. Nem véletlen, hogy sok szálloda már a hitelt nyújtó bank tulajdonában van, amelyik azonban hiába árulja a piacon, nem talál új vevőre” – mondta lapunknak Kovács István. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSzÉSz) főtitkára hozzátette: elkészítették a szállodaipar 2007-2011 közötti helyzetelemzését, amely az üzemi eredmények tragikus csökkenését támasztja alá. A szakember sokáig sorolta a problémákat: az elmúlt öt évben 15 százalékkal bővült a szobaszám a piacon, ellenben a vendégéjszaka-szám mindössze 9 százalékkal. „Rendkívül gyengék a foglaltsági mutatók, az árverseny miatt pedig régiós viszonylatban átlagban nagyon olcsók a szobák” – fogalmazott Kovács István. Az MSzÉSz főtitkára leszögezte: az infláció miatt az összárbevételek a 2007-2008-as szintet érik el, ellenben az ágazatot számos adóemelés (ifa, áfa és az iparűzési adó) is sújtotta. „Túl sok hotel nyílt, a bankok nagyon könnyen adtak hitelt, ami ma már nem finanszírozható” – hangsúlyozta. Kovács István elmondása szerint a törlesztési gondok miatt csak Budapest régiójában tavaly 890 ágyat kínáló 7 szálloda ment csődbe.
A hazai piacon változatlanul a Danubius Hotels a legnagyobb, de a szállodaláncnál a magyarországi az egyik leggyengébb szegmens. Az első fél évben 11,5 milliárd forint volt a társaság hazai szállodáinak bevétele, ez 2 százalékos javulás, és a foglaltság is enyhén, 52,9 százalékról 53,3 százalékra nőtt. Az üzemi veszteség 10 százalékkal mérséklődve 1 milliárd forintot tett ki. Az adózás előtti veszteség pedig a tavalyi első fél évi 639 millióról 220 millió forintra mérséklődött. A Danubius cseh szegmensének bevétele ellenben jelentősen, 24 százalékkal növekedett, és az akvizíció óta elért legmagasabb nyereséget mutatták fel: az első fél évi üzemelési nyereség 643 millió forint volt a tavalyi első fél évi 205 millió forint után. A szlovák és a román ágazat bevétele is tíz százaléknál nagyobb emelkedést produkált. A cégcsoportnál a beruházások és befektetések értéke 900 millió forintot tett ki, a tavalyi első fél évi 2,8 milliárd forinttal szemben, amikor jelentős gyógyászati beruházások történtek a cseh, szlovák és romániai leányvállalatoknál. Tehát a magyar piac teljesített a leggyengébben, a Balaton melletti szállodák kihasználtsága azonban jó volt a nyáron, mert a gyengébb forint piacot generált számukra is.

A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint az idei év első hét hónapjában dinamikusan, 8 százalékot meghaladó mértékben emelkedett a Magyarországra érkező külföldi vendégek száma, míg a belföldi turizmusra kismértékű visszaesés jellemző, bár ez az év végéig még mérséklődhet. Mindenképpen biztató, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken tavaly több mint 20 millió vendégéjszakát regisztráltak, amely az előző évhez képest 5 százalékos növekedés. A belföldi vendégéjszakák száma pedig első alkalommal lépte át a 10 milliós határt. A turisztikai marketingcég tavalyi költségvetése meghaladta 6,5 milliárd forintot, az idén is hasonló összeggel számolnak. A szomszédos országok ugyanakkor sokkal többet költenek ugyanerre a célra. A társaságnál fejlesztés is zajlik, amelynek során szeretnék a hangsúlyt áthelyezni az online felületekre, amelyek szerintük költséghatékonyabb megoldások, mint a hagyományos reklámhordozók.

Az MSzÉSz is többször hangot adott annak, hogy alacsony az országmarketingre fordított összeg. Ráadásul a Malév februári csődje miatt kevesebb repülőjárat érkezik Budapestre, így kevesebb a sokat költő üzletember, míg a fapadosokkal a kevésbé tehetősebb turisták érkeznek. Ennek ellenére a KSH júliusi adatai szerint a legjelentősebb küldő országokból – Németország, Ausztria, Oroszország, Olaszország, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Lengyelország, Románia – érkező vendégek éjszakáinak száma Csehország kivételével nőtt. A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül az egy- és kétcsillagos egységekben visszaesést, a többi kategóriában növekedést regisztráltak.