Az internet újabb korlátozását jelentette be vasárnap az állami televízióban az iráni kormány. ’”A Google-t és a Gmail-t az egész országban szűrni fogjuk. Az intézkedés visszavonásig érvényes” – idézte a BBC Abdul Samad Khoramabadi nevű tisztségviselőt. A korlátozás már érezteti is hatását: a brit portál szerint a Google ugyan még elérhető, de a szolgáltatásai már nem működnek rendesen.
A mostani szigorításra nem sokkal azután került sor, hogy a Google videómegosztó portáljára, a YouTube-ra felkerült egy amerikai iszlámellenes kisfilm, amely azóta heves tüntetéseket váltott ki szerte a világban. A bejelentés csak propaganda-eszközként szolgál a kormány számára, véli Mahmood Tajali Mehr. A Németországban élő iráni kommunikációs szakember szerint Teherán ezzel próbálja jelezni népe felé, hogy megint tett valamit az Egyesült Államok ellen.
Hasonló véleményen van a BBC által idézett iráni twitterezők egy része, aki szerint a mostani intézkedés egy további lépés a saját intranet megteremtése felé. Más helyi twitterezők viszont védelmükbe vették a tiltást, például arra hivatkozva, hogy a Google a nemzetközi szankciók részeként korlátozta szolgáltatásait Iránon belül.
Ami az iráni intranet létrehozását illeti, ennek állítólagos terve mar korábban kiszivárgott. A Wired magazin augusztus elején Reza Taqipour telekommunikációért felelős miniszter közlésére hivatkozva azt írta, hogy az országot fokozatosan vágják majd el a világhálótól. Első körben idén szeptembertől a minisztériumokat és egyéb állami szerveket kapcsolják majd le, 2013-ig pedig létrehoznak egy egész országra kiterjedő belső intranetet. Erre az állami szervek mellett a magánfelhasználókat is rá fogják kapcsolni, és egyúttal elvágják őket a világhálótól.
Taqipour az intézkedést állítólag azzal indokolta, hogy a világháló „megbízhatatlannak bizonyult”, különösen a krízisidőszakokban. Nyugati médiumok szerint ezzel az arab forradalmakra célozhatott, amelyek megszervezésében és terjedésében hatalmas segítséget nyújtott a világháló. A miniszter emellett azt is kifejtette, hogy a saját intranet létrehozásával néhány nyugati ország monopóliumát kívánják megtörni.
Az iszlám országban egyébként már régóta cenzúrázzák az internetet: nem lehet elérni például az olyan nagy nyugati médiumok online oldalait, mint a BBC, a Guardian, a Spiegel és a CNN. Az országban szándékosan szűkítik az infosztráda sebességét azért, hogy a lehetetlenné tegyék a videofelvételek lejátszását. A kormány pedig zárolta hozzáférést számos honlaphoz, így a Facebook és a YouTube közösségi portálok oldalaihoz.
Az más kérdés, hogy ez mennyire hatékony: a korlátozást ugyanis ki lehet kerülni úgynevezett virtuális magánhálózatok (VPN-ek) révén. A VPN használata nagyon gyakori az országban, „minden iskolás tudja, hogyan lehet ezekkel kibújni a cenzúra alól” – idézte a BBC Mahmood Tajali Mehrt.
Mindezek miatt egyébként Irán is szerepel azon a listán, amelyet a Riporterek Határok Nélkül állított össze azokról az országokról, amelyek jelentősen korlátozzák a szólásszabadságot a világhálón, illetve akadályozzák a hozzáférést a nethez. A nemzetközi újságíró szervezet az “internet 12 ellensége” közé sorolja Teherán mellett Bahreint, Fehéroroszországot, Észak-Koreát, Kínát, Kubát, Mianmart, Szíriát, Türkmenisztánt, Üzbegisztánt, Vietnamot és Szaúd-Arábiát – utóbbi egyébként az Egyesült Államok egyik fő szövetségesének számít a Közel-Keleten.
Az EU külügyminiszterei október 15-i brüsszeli tanácskozásukon vitatják meg az újabb szankciókat.
Az EU külügyminiszterei október 15-i brüsszeli tanácskozásukon vitatják meg az újabb szankciókat. Mahmud Ahmedinezsád felszólal az ENSZ Közgyűlésen -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.