Miből építik az új atomerőmű-blokkokat Pakson?

Haladnak a paksi atomerőmű területén telepítendő új blokkokkal kapcsolatos előkészületek, de még továbbra sem tudható, mikorra születik meg a beruházás döntés, ahogyan az sem, hogy mekkora kiadásra kell felkészülnie az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt-nek, illetve közvetett tulajdonosának az államnak. A beruházási döntés várható ideje kapcsán Nagy Sándor, a projektcég vezérigazgatója azt hangsúlyozta a tegnapi tájékoztatón, hogy most az az elsődleges, hogy cége minél megalapozottabb, hibátlanabb javaslatot készítsen elő a majdani rendkívüli közgyűlés számára. A költségek nagyban múlnak majd azon, hogy milyen ajánlatokkal állnak elő a pályázók, amelyek mindegyike számára fontos, hogy befusson a tenderen, többségüknek pedig az is, hogy a paksi projekt révén végrehajthassa első, európai uniós beruházását.

Az eddigi előkészületek során már elég pontosan körvonalazódott, milyen blokkokra lenne szükség.  A felkínált egységeknek egyebek között nyomott vizes technológiájúaknak kell lenniük, új, de már nem prototípus változatoknak, biztonsági szempontból pedig eleget kell tenniük a legmagasabb szintű elvárásoknak is. E feltételeknek jelenleg öt reaktortípus felel meg, az orosz AES-2006, a francia-japán ATMEA1, az amerikai AP1000, a francia EPR és a dél-koreai APR1400-as

A rendezvényen az is elhangzott, hogy még el kell dönteni, vajon kulcsrakész szállításra célszerű-e kiírni a tendert, vagy csak a reaktorok legfontosabb, energiatermelő létesítményeinek szállítására. Mindez erősen befolyásolja a hazai beszállítási hányadot – azon keresztül pedig a beruházás gazdaságélénkítő hatását – és a költségeket is. (Már toborozzák a kivitelezésbe bevonható, hazai kkv-kat.) A felmutatandó önerő származhat a tulajdonos saját forrásából, a saját tulajdonosa által benne hagyott osztalékból, de kötvény-, és részvénykibocsátásból is. A hitelrész előteremtésében szintén számít a projekttársaság uniós fejlesztési és más banki forrásokra. A lehetséges pályázók is jelezték már korábban, hogy mozgósíthatók saját országaik exporthitel intézményei, de maguk is beszállhatnak a finanszírozásba úgy, hogy pénzüket a később megtermelt és eladott villamos energia árából fizeti ki számukra az atomerőmű társaság.

A rendezvényen Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a 30 éve biztonságosan működő, és az ország legolcsóbb áramát adó létesítmény épülése idején az akkori legfejlettebb technológiát képviselte. Az azóta folyamatosan végrehajtott fejlesztéseknek, korszerűsítéseknek köszönhetően ma is stabilan, megbízhatón működik. A fukusimai atombaleset után elrendelt célzott biztonsági felülvizsgálat (stressz teszt) is ezt igazolta.

Egyre több áram kell

A tervezett beruházás indokaként – a lebontandó blokkok pótlása mellett – Baji Csaba, a projekttársaság igazgatósági elnöke felhívta a figyelmet, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint 2035-ig 71 százalékkal nő a világ energiaigénye, ennek kielégítésében a nukleáris alapú áramtermelés 60 százalékos bővüléssel fog részt venni. A világon ma 437 működőképes atomreaktor van, ebből 132 az Európai Unióban. Globálisan 64 reaktor épül (4 az EU-ban) és 40 olyan ország mérlegeli atomerőmű építését, amelynek még nincs ilyenje. Az új hazai blokkok telepítése mellett szól, hogy a hazai áramkereslet 2030-ig várhatóan 60 százalékkal bővül, villamos energia importunk folyamatosan nő, s előbb-utóbb le kell állítani az ország számos, öreg erőművét.