BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem megfizethetetlen a zöldépítés

Magyarországon még gyerekcipőben jár a fenntartható építés, de a napokban a Brit Nagykövetségen tartott szemináriumon kiderült: nem lenne drágább, mint a hagyományos módszerek

Nem lesz egyszerű feladat megfelelni annak az uniós direktívának, amely szerint 2020-tól már kizárólag olyan új házak épülhetnek, amelyeknek az energiafelhasználása és a szén-dioxid-kibocsátása közel nulla. Ugyanakkor Magyarországon mintegy 6 éve hanyatlik az építőipar, így a várva várt fellendülés egyik kitörési pontjaként a szakemberek szerint logikus lenne a fenntartható építést előtérbe helyezni. A Brit Nagykövetség által a témában tartott szemináriumon egyértelműen kiderült, hogy a magyar mérnöki és szellemi tőke „stand by” állapotban van, azaz megvan a szaktudás, az igény és az érdeklődés is, de kevés a kivitelezhető projekt, illetve megoldatlan a finanszírozás is. A meghívott brit előadók prezentációiból és a bemutatott projektekből az is világos lett, hogy Nagy-Britannia a zöldépítésben is legalább két évtizeddel előttünk jár. Fő tapasztalatként valamennyi szakember azt az előítéletet akarta eloszlatni, miszerint a fenntartható építés drágább lenne a többi, hagyományos módszerhez képest.

„Az építőipar nagy kihívás előtt áll a rossz gazdasági helyzet miatt, de meg vagyok győződve arról, hogy a zöldépítészeté a jelen és a jövő. Nagy-Britannia rengeteg tapasztalatot szerzett ezen a területen, így számunkra már egyértelműek a gazdasági előnyei” – fogalmazott megnyitó beszédében Jonathan Knott. A brit nagykövet szerint alaptétel: nehéz gazdasági helyzetben minden területen csökkenteni kell a pazarlást, így az energiafelhasználás területén is. Jonathan Knott azt hangsúlyozta: a zöldépítés olcsó és jelentős költségmegtakarítást kínál. „Mindenki számára példaértékű lehet, ahogyan a brit kormány együttműködik az iparággal. A londoni olimpiai játékok pedig bizonyították is, hogy nem csak beszélünk a témáról, hiszen mi rendeztük az eddigi legzöldebb olimpiát” – mondta a nagykövet. Példaként említette, hogy az építkezéshez felhasznált építőanyagok többségét vasúton vagy teherhajóval szállították, a lebontott régi épületek anyagának közel 100 százalékát újra felhasználták, valamint legalább egymillió köbméter talajt tisztítottak meg a szennyezőanyagoktól.

Hogy a britek hosszú távú stratégiában gondolkodnak, azt jól mutatja, hogy náluk már évek óta működik a Zöld Építészeti Tanács, amely az iparági és a kormányzati szereplők állandó konzultációjának biztosít intézményi keretet. „Az elfogadott intézkedési terv szerint drasztikusan csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátás mértékét. Nehéz lesz elérni a 2050-re kitűzött célt, de hosszú távú koncepció kell, mert nem alakulnak ki az intelligens, fenntartható épületek és városok egyik napról a másikra” – fogalmazott

Louise Ellison, a Zöld Építészeti Tanács egyik munkacsoportjának vezetője.

Elmondása szerint a testület jelenleg 19 tagú, és több minisztérium mellett az iparág legfontosabb szereplői, szakértői képviseltetik magukat benne. Budapestről nézve természetesen úgy tűnhet, hogy a brit építészet a válság ellenére is köszöni szépen, jól van, de a magyar füleknek ismerősen csengett, amikor Louise Ellison arra panaszkodott, hogy a rengeteg szabály nagyon lelassítja a fejlesztéseket. A legfontosabb feladatnak azt nevezte, hogy keresletet kell generálni a fenntartható épületek iránt. „A finanszírozó és az ügyfelek igényeit is figyelembe kell venni. Prózai, de az üzleti haszonnak is meg kell jelennie a tervezési folyamatban. Sok magánbefektetés is történik, ami azért szerencsés, mert követendő példát mutat az embereknek: lehet úgy építkezni, hogy az ne legyen borzasztóan drága, ráadásul a rezsiköltség is csökkeni fog” – hangsúlyozta Louise Ellison.

Kérdésre válaszolva elmondta: Nagy-Britanniában a bankok már nem egy furcsa dologként tekintenek a fenntartható építésre, megváltozott a hozzáállásuk, ezért a zöld opcióval már évek óta számolnak a pénzintézetek is. Többször visszatért arra a legfontosabb tanácsára, üzenetére, hogy a hosszú távú projektek kidolgozásába minél több érintettet be kell vonni, mindenkinek át kell éreznie a fontosságát, mert csak így lehet elérni a célokat.

Fontos előadói mondatok és megállapítások

„A használatbavétel után az építési teljesítmény értékelésekor gyakran kiderülhet, hogy a ház tervezett és valós energiahatékonysága között jelentős különbség van” – mondta Judit Kimpian, az Aedas R & D igazgatója.

„A Sandy hurrikán is bebizonyította, hogy intelligens, fenntartható várostervezésre és gyalogos városokra van szükség, ahol a lakó- és munkahely nincs messze egymástól. Fontos, hogy a zöld épületek használata örömteli és egyszerű legyen, mert akkor több embert érdekelhet” – hangsúlyozta Yasmin Shariff (Dennis Sharp Architects).

„A passzív házakban nagyon fontos a ventiláció, de tévedés, hogy ilyen épületekben nem lehet ablakot nyitni. Szigeteléssel és a hőhidak elkerülésével csökkenthető az energiafelhasználás” – mondta Mark Lumley (Architype).

„Az előállítási láncot is vizsgálni kell, a döntés előtt tudni kell, honnan jön az alapanyag, és, mondjuk, hol gyártják a ház ablaküvegeit. Kiszámítható, hogy a tripla üvegezéssel megspórolt hőmegtakarítás több vagy kevesebb, mint az üveg előállításához és szállításához használt energia” – fogalmazott Simon Sturgis, (Sturgis Carbon Profiling).

„A Heathrow repülőtér ötös termináljának használatbavétele után mérésekkel kiderítettük, hogy hatékonyabb gépészeti megoldásokkal 1,6 millió fontot lehetne megspórolni évente” – szögezte le Martin Cook (DQM Solutions Ltd.).

„Ami Abu Dhabiban megfelel, az nem biztos, hogy Budapesten is jó lesz. Makovecz Imre munkáira is egy követendő építészeti jövőkép, vízió volt jellemző” – mondta Alistair Beckett (Hall Black Douglas Architects).

„Ha csak annyit csinálunk, mint most, akkor az üvegházhatású gázok területén 2020-ra tervezett 20 százalékos csökkentés jó esetben is csak 10 százalékos lesz” – fogalmazott Magyar Zoltán (Magyar Mérnöki Kamara).

„Bár a kormányzati negyed végül nem épült meg, de mindenképpen pozitív üzenet volt, hogy a pályázati folyamat végén egy zöldtervet hirdettek ki győztesnek” – vélekedett Ertsey Attila (Építész Kamara).

„Magyarországon már egymillió négyzetméter épült a fenntarthatósági kritériumok figyelembevételével, ez a közép-kelet európai régióban mindenképpen a vezető pozíciót jelenti” – hangsúlyozta Dezsényi Péter (Zöldtetők- és Zöldfal Építők országos Szövetsége).

„A Sandy hurrikán is bebizonyította, hogy intelligens, fenntartható várostervezésre és gyalogos városokra van szükség, ahol a lakó- és munkahely nincs messze egymástól. Fontos, hogy a zöld épületek használata örömteli és egyszerű legyen, mert akkor több embert érdekelhet” – hangsúlyozta Yasmin Shariff (Dennis Sharp Architects).

„A passzív házakban nagyon fontos a ventiláció, de tévedés, hogy ilyen épületekben nem lehet ablakot nyitni. Szigeteléssel és a hőhidak elkerülésével csökkenthető az energiafelhasználás” – mondta Mark Lumley (Architype).

„Az előállítási láncot is vizsgálni kell, a döntés előtt tudni kell, honnan jön az alapanyag, és, mondjuk, hol gyártják a ház ablaküvegeit. Kiszámítható, hogy a tripla üvegezéssel megspórolt hőmegtakarítás több vagy kevesebb, mint az üveg előállításához és szállításához használt energia” – fogalmazott Simon Sturgis, (Sturgis Carbon Profiling).

„A Heathrow repülőtér ötös termináljának használatbavétele után mérésekkel kiderítettük, hogy hatékonyabb gépészeti megoldásokkal 1,6 millió fontot lehetne megspórolni évente” – szögezte le Martin Cook (DQM Solutions Ltd.).

„Ami Abu Dhabiban megfelel, az nem biztos, hogy Budapesten is jó lesz. Makovecz Imre munkáira is egy követendő építészeti jövőkép, vízió volt jellemző” – mondta Alistair Beckett (Hall Black Douglas Architects).

„Ha csak annyit csinálunk, mint most, akkor az üvegházhatású gázok területén 2020-ra tervezett 20 százalékos csökkentés jó esetben is csak 10 százalékos lesz” – fogalmazott Magyar Zoltán (Magyar Mérnöki Kamara).

„Bár a kormányzati negyed végül nem épült meg, de mindenképpen pozitív üzenet volt, hogy a pályázati folyamat végén egy zöldtervet hirdettek ki győztesnek” – vélekedett Ertsey Attila (Építész Kamara).

„Magyarországon már egymillió négyzetméter épült a fenntarthatósági kritériumok figyelembevételével, ez a közép-kelet európai régióban mindenképpen a vezető pozíciót jelenti” – hangsúlyozta Dezsényi Péter (Zöldtetők- és Zöldfal Építők országos Szövetsége).-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.