Összementek az üzletek Magyarországon

Alkalmazkodott a kiskereskedelmi ingatlanok piaca a forgalom évek óta tartó csökkenéséhez – állítja az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. és a Jones Lang LaSalle ingatlanpiaci tanácsadó társaság. „Elsősorban a tartós fogyasztási cikkek piacát érintette olyan mértékben a válság, hogy az üzletek, kereskedelmi egységek bezárásához vezetett. Ugyanakkor a napi fogyasztási cikkek – élelmiszerek és más napi cikkek, például drogéria-áruk – piacán további üzleti expanzió figyelhető meg, illetve az is jellemző, hogy ezeket az ingatlanokat hosszú távú bérleti szerződéssel adják bérbe” – állapítja meg Tóth Balázs, az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója.

Hozzáteszi, a hosszabb távra szóló elköteleződések miatt kimondottan fontos döntési szemponttá vált a bérlők szemében, hogy mennyire megbízható az adott ingatlan tulajdonosa, a bevásárlóközpont üzemeltetője.

Fontos lett a rugalmasság

Az előbbi is mutatja, hogy a kiélezett, versenyintenzív piaci helyzet mennyire átformálta a bérlői igényeket. „A megbízhatóság mellett elsődlegessé vált számukra, hogy rugalmasan alakítható bérleti feltételekkel szerződjenek le, azaz hogy a bérleti díjat, az időtartamot, a kialakítási költséget és az egyéb hozzájárulásokat az aktuális helyzetük függvényében lehessen alakítani” – véli Tóth Balázs. Hozzátette: mindezek miatt kiemelt fontosságúvá vált a napi kapcsolattartás a bérlőkkel az ingatlanok tulajdonosai, illetve a bevásárlóközpontok üzemeltetői részéről.

A bérlemények alapterületében is változás állt be az elmúlt évek kihívásai következtében. „A bérlemények alapterülete általában márkafüggő. Egyes nemzetközi láncok arculata és teljes árukínálata nagyobb alapterületű üzleteket kíván, míg a kisebb, hazai kereskedők kisebb üzlethelyiségeket keresnek. Általánosságban azonban elmondható, hogy csökkentek a területigények az összes kiskereskedelmi kategóriában, többek között az élelmiszer-áruházak kategóriájában is. Mindenki racionálisan tervez és nyit üzletet” – véli Furulyás Ferenc, a Jones Lang LaSalle ingatlanpiaci tanácsadó társaság ügyvezető igazgatója.

Csökkentek a díjak

A bérleti díjak csökkentek a válság óta, ám nagy különbségek adódnak ingatlantípustól és elhelyezkedéstől függően. A tavalyi és az idei évben ugyanakkor már stagnálás mutatkozik e tekintetben a piacon.  „Számos budapesti bevásárlóközpontnak sikerült újrapozicionálnia magát, javítani tudtak látogatottságukon, és stabilan tudják tartani a bérleti díjaikat. Ugyanakkor például sok vidéki bevásárlóközpont és kiskereskedelmi bevásárló park küzd a fennmaradásért, a bérlők megtartásáért. Az ő esetükben még a csökkenő bérleti díj sem vonzó a bérlők számára, hiszen vidéken rendkívül alacsony a vásárlási hajlandóság”- véli Furulyás Ferenc.

Mindez azt is jelenti szerinte, hogy annak a kereskedőnek, aki ezt megteheti, a biztosabb nyereségesség érdekében igenis érdemesebb a drágább, top bevásárlóközpontokban üzletet nyitnia, természetesen a célközönség pontos felmérése mellett.

Sok az üres helyiség

A Jones Lang LaSalle idei harmadik negyedéves adatai szerint a budapesti bevásárlóközpontok bérleti díja 20-60 euró között mozog havonta és négyzetméterenként, míg a belvárosi üzlethelyiségek bérleti díjai 40-90 euró között alakulnak. Az Andrássy úton négyzetméterenként átlagosan havi 40-50 eurót kérnek, de sok a bérbe adandó üres üzlethelyiség. A bérleti díjak a retail parkok esetében havi 4-6 euró, a factory outletekben Biatorbágyon ugyanez 22-25 euró, vidéken pedig 16 euró körül mozog.