Levelüket Matolcsy Györgynek címezték, miután a nemzetgazdasági miniszter október közepén sajtótájékoztatóján jelentette be: 2013-ban az iparűzési adó alapjából az eladott áruk beszerzési értékét csak a bevétel 80 százalékából vonhatják le a cégek. A bolti különadó megszűnik, a nagykereskedelmi cégeket ezzel terhelik, a krízisadó helyett változik az ipa számítási módja.
A levélben, amelyet tájékoztatásul Lázár Jánosnak, a miniszterelnökséget vezető államtitkárnak és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárnak is megküldtek, számításokkal igyekeznek alátámasztani, milyen súlyos terhet jelentene számukra az IPA emelése. Az elérhető információk alapján a gyógyszer-nagykereskedők által fizetendő IPA mértéke éves szinten a jelenlegi 0,58-0,60 milliárd forintról 2,08-2,16 milliárd forintra, a gyógyszertáraké 1,7-1,8 milliárdról 2,2 milliárdra növekedhet. Ez csak a gyógyszer-kereskedelemben összesen 1,9-2,0 milliárd forint többletet jelent.
Mindez úgy, hogy az iparűzési adó alapjául szolgáló nettó árbevételek jelentős része a közfinanszírozott, vagyis tb-támogatott orvosságok forgalmazásából származik. „Ebben a termékkörben a nagykereskedők és a gyógyszertárak teljes mértékben elszenvedői a változásnak; annak sem áthárítására, sem kompenzálására eszközökkel nem rendelkeznek” – hívja fel a figyelmet a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetsége elnöke, valamint a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.
Küttel Sándor és Hankó Zoltán hozzáteszi: a gyógyszer-nagykereskedők nettó értékesítése a kórházi forgalommal együtt évi 520-540 milliárdot, a gyógyszertári vállalkozásoké 530-550 milliárdot tesz ki. A tb-támogatott gyógyszerek hatósági árrés-szabályozása miatt a tervezett IPA-emelés az alacsony árrést realizáló vállalkozásokat rendkívül aránytalan hátrányba hozza. Ezért egyes nagy értékű gyógyszerek forgalmazása teljesen ellehetetlenülhet, hiszen az ezeknél alkalmazható fix 990 forintos árrésnek kell fedezetet biztosítani a banki átutalások költségén felül az IPA-ra is, ami akár többszörösen is meghaladhatja az érvényesíthető árrés összegét.
Ennek negatív következményei nemcsak a gyógyszer-kereskedelem szereplőire, hanem közvetlenül a betegellátásra is kihatnak – állítják a szövetségek első emberei, akik emlékeztetnek: a Széll Kálmán-tervek kötődő gyógyszer-támogatási szigorítások miatt eleve igen komoly gazdasági problémákkal kell megküzdeniük. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke lapunknak nemrég úgy nyilatkozott: tavaly 9 milliárd, az idén pedig minimum további 13 milliárd forintnyi árrés-tömeget buknak el a patikák a gyógyszertámogatások szűkítése és az olcsóbb gyógyszerek preferálása miatt. A gyógyszerkasszában jövőre tervezett 70-80 milliárd forintos megtakarítás miatt pedig akár az összes magyar magángyógyszertár megszűnhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.