Ukrán tulajdonba került az utolsó magyar csokigyár

Sánta Sándor, a Bonbonetti Choco ügyvezető igazgatója erről június negyedikén kelt levelében úgy tájékoztatta kereskedelmi partnereit, hogy stratégiai megállapodást kötött a világ egyik legnagyobb édesipari cégével, a Roschennel. A több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztató, közel 1,2 milliárd dolláros árbevételű Roshen a világ 15. legnagyobb édességgyártó vállalata – olvasható a Bonbonetti Choco honlapján, amely arra is kitér, hogy az ukrán cég éves gyártási mennyisége meghaladja a  450 000 tonnát.

Ukrán lapjelentések szerint a Petro Porosenko gazdasági miniszter érdekeltségeihez tartozó Roschen főbb piacai a FÁK- és a Balti-országok mellett az USA, Kanada és Németország. Ha viszont a magyarországi vásárlása által az unión belüli gyártónak számíthat a cég, nyilvánvalóan jelentősen emelkedhet az EU tagországokban való értékesítése.

A Bonbonettinek is jól jött az ukrán befektető, hiszen a Cipruson bejegyzett Mabelsoft Limited, mint a Bonbonetti Choco Édesipari Kft. 2007 óta egyedüli tulajdonosa, májusban úgy határozott, hogy a 2011-ben képződött 138,664 millió forintos adózott veszteségét a vonatkozó törvények által megengedett leghosszabb időre elhatárolja.

Sánta Sándor ugyanakkor tavaly decemberben a Raiffeisen CEE Private Equity Fundot jelölte meg tulajdonosként, hozzátéve: "a Bonbonetti az elmúlt tíz év alatt egyebek között annak köszönhetően állhatott át a minőségi csokoládégyártásra és hozhatott létre új termékeket, hogy a tulajdonos évente átlagosan egymillió eurót engedélyezett a beruházásokra."

Az ügyvezető igazgató korábban azt is elmondta lapunknak, hogy a tavaly szeptemberben bevezetett csipszadó miatt a három telephelyen 600 saját dolgozót foglalkoztató Bonbonetti csoport az elmúlt ősszel közel hetvennel csökkentette létszámát és lemondott arról, hogy 450 millió forintért új desszertgyártó gépsort telepítsen a 90 fős nagykanizsai gyárába. A beruházás 50 új munkahelyet teremtett volna.

Elsősorban a hazai piacra termelő magyar gyártók számára volt rossz hatással az adó bevezetése, hiszen az áfaalapképző, ráadásul az így kijött összegre a kereskedelem is ráteszi az árrést, így a magasabb minőségű és árú termékek forgalma a piaci átlagnál nagyobb mértékben esett.