Megélhetési feketegazdaság uralja a vidéki autópiacot
Egyes autómárkák autószalon-szakszervizeinek száma oly mértékben meggyérült, hogy vannak vidéki régiók, ahol teljesen ellátatlan maradt a lakosság. Így nem is csoda, ha nem akarnak szabadságot kivenni azért hogy a legközelebbi – 50-60 kilométerre lévő – márkaszervizbe vigyék a kocsit. Marad tehát a nem hivatalos műhely, miközben mindenhol azt hallani: küzdeni kell a számlát nem adó "fekete" műhelyek ellen.
Krénusz Ferenc, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) elnökségi tagja azonban kiegészíti a képet. Mint mondja, a hazai feketegazdaság voltaképpen megélhetési feketegazdaság. A márkakereskedésekből elbocsátottak jelentős része a feketegazdaságban talált megélhetésre. Ezek a munkavállalók jó kapcsolatban voltak az ügyfelekkel, ezért biztosítottá vált a jövedelmük. Magyarországon ugyanis az ügyfelek nem a céghez, hanem a bevált, megbízható szerelőhöz ragaszkodnak.
A márka kereskedőket nem csupán a vásárlók elmaradása, és a feketeműhelyek szaporodása szorította sarokba. A Gémosz elnökségi tagja szerint a válság előtt a gyárak modellpalettájának kiszélesedése miatt a márkakereskedésekkel szembeni elvárások megnőttek, ezért sokak számára teljesíthetetlenné váltak. Így mára a magyar márkakereskedések száma harmadára zsugorodott. Azok maradtak talpon, akik elég tőkeerősek voltak ahhoz, hogy elbírják az elvárt fejlesztéseket.
A gyárak által előírt szigorú előírások, amelyek a szalonok berendezésére is kitértek, nem mindig váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Hiába a nagy gonddal kiépített infrastruktúra, az ügyfelek azt hiszik, hogy a fényes autószalonokat velük fizettetik meg. Aki éhes, nem feltétlenül a luxusétterembe fog beszaladni, hogy jóllakjon – érvel Krénusz Ferenc.
A gyári/importőri előírásokat viszont nem az ügyfelek, hanem a kereskedők fizetik meg, akik egyébként nagyító alatt végzik a munkájukat, hiszen a gyári importőr rendszeresen ellenőrzi őket telefontesztekkel, inkognitóban végzett látogatásokkal.
Az autószalonra és szervizre vonatkozó előírások nálunk ugyanazok, mint bármelyik európai országban, a rezsióradíj viszont a negyede az uniós átlagnak. Nem csoda, hogy ebből lehetetlen kigazdálkodni az előírt fejlesztésekre a válság előtt felvett hitelek törlesztését. – Rommá zúzta a márkakereskedők ősszel készített 2013-as üzleti tervét az iparűzési adó legújabb verziója és a tranzakciós adó – jelentette ki Gablini Gábor, a Gémosz elnöke, aki szerint ezek az adóváltozások akár sok tízmillós többletterhet is raknak az amúgy is mindennapi túlélésért küzdő márkakereskedésekre és -szervizekre. A Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége augusztusi felmérése szerint az autószalon-tulajdonosok száma az egy évvel korábbi 324-ről 312-re, azóta pedig 300 alá csökkent. Amíg egy-egy megyére 9-31 kereskedés jut, a fővárosban és Pest megyében 145 működik, ami a magyarországi értékesítési pontok 30 százalékát teszi ki.
A szakma legfőbb gondja, hogy az új személyautó értékesítés mintegy 70 százalékát a céges vásárlás teszi ki, így a kereskedelem számára fontos magánvásárlók továbbra sem jelentek meg a piacon. Ráadásul, mivel a céges gépjármű piac elsősorban Budapestre koncentrálódik, a vidéki márkakereskedők helyzete rendkívül nehéz, mert sokuk egy hét alatt sem tud eladni egy autót.
Fehér foltok vidéken
Augusztusban a legkevesebb kereskedés Nógrád és Békés megyékben volt, ahol csak 9-9 kereskedés működött. Nógrád megyében, a lakosság anyagi helyzete mellett magyarázat lehet erre Budapest és Pest megye közelsége is. Az ország keleti és nyugati felének különböző gazdasági helyzete azonban nem látszik a márkakereskedések megoszlásában: Jász-Nagykun-Szolnokban 26, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 29 márkakereskedés működött, míg Tolnában 11, és Vas megyében 12 volt az augusztusi felmérés idején.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.