Április elsejét követően új pénztárgéppel kell rendelkezniük a vállalkozásoknak – közölte a napokban Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese az InfoRádió műsorában. Sokan meglepődtek ennek hallatán, hiszen néhány nappal korábban Matolcsy György az új típusú pénztárgépekkel kapcsolatban még azt mondta: „nem zárható ki, hogy a 2013. április 1-jei céldátum módosításra kerül”. A szakmai szereplők ma is úgy látják: ez a határidő nem tartható.
A bolgár szuperkassza-tapasztalatokat értékelve a NAV elnökhelyettese arról is beszélt: Magyarországon olyan rendszert szeretnének bevezetni, amely statisztikák készítésére is alkalmas, vagyis kimutatja például, hogy egy boltban egy héten melyik napon mekkora volt a forgalom. Azt azonban jó tudni, hogy a bolgár kormány meg sem próbálta egy lépésben bevezetni az új rendszert. A többlépcsős megvalósítás egy évig és három hónapig tartott. Sőt, ennél is tovább, az előkészítő szakasszal együtt. „A teljes folyamat mintegy két évbe telt, és több állomása volt. Az egyeztetések 2010-ben kezdődtek, még abban az évben részletes tervek készültek, majd következett a tesztszerver felállítása, és a kapcsolatra képes pénztárgépek fejlesztése” – mondta a hvg.hu-nak Nuncso Nunev, a bolgár Datecs műszaki igazgatója, hozzátéve: „az adóhatóság IT-szakemberei hetente egyeztettek a pénztárgépgyártók képviselőivel, hogy információt cseréljenek arról, hol tart a projekt, a felmerült problémákról és a megfelelő megoldásokról”.
A pénztárgépek átalakításában jártas vállalkozások nagy részét tömörítő érdekvédelmi szervezet, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a Magyarországon tervezett március 31-i határidő tarthatatlan, mivel a feltételeknek megfelelő új gép fejlesztési ideje legalább 4–12 hónapot vesz igénybe. Tegyük hozzá, hogy a feltételeket máig nem pontosították. Gerlach Tibor pénztárgép-kereskedő, az Irodagépműszerészek Országos Ipartestületének tagja lapunknak elmondta, hogy egyfajta gép nem is alkalmas mindenhová. Ma több mint kétszázféle pénztárgép üzemel Magyarországon, mert ami elegendő egy zöldségesnél vagy garázsboltban, az nem felel meg benzinkúton vagy gyógyszertárban. A hipermarketek pedig megint másfélét használnak.
A kérdés csak az, melyik év áprilisa
Az IVSZ szerint az a legnagyobb baj, hogy az új előírásoknak megfelelő pénztárgépek jelenleg nem kaphatók egyetlen gyártónál sem. Egy új gépcsalád fejlesztése legalább 4–12 hónapot vesz igénybe. A fejlesztést követő tesztelésre és az így kiszűrt hibák kijavítására legalább egy újabb hónapra van szükség. Az ezután esedékes engedélyezési eljárás átfutási ideje megint csak egy hónap. Csak ezután történhet meg a pénztárgépek megrendelése, amelyek szállítási ideje minimum 3–5 hónap. Mindezek fényében az új szabályoknak megfelelő első pénztárgépek üzembe helyezése optimális esetben is legalább 8–10 hónap múlva várható. Az IVSZ ezért azt javasolja, hogy az új pénztárgépek bevezetése lépcsőzetesen történjen folyamatos szakmai konzultáció mellett.
A szakember szerint nem kizárt, hogy az összes pénztárgépet – nagyjából 400 ezer darabot – le kell cserélni. (Az InfoRádióban Varga Árpád is valószínűnek tartotta, hogy minden egyes pénztárgépet le kell cserélni, hiába használja esetleg egy cég a jelenleg legmodernebb berendezést.) És még abban az esetben sem lenne tartható az új rendszer életbe léptetésének április elsejei határideje, ha történetesen gépek már százezer számra várakoznának egy raktárban.
A szoftvert ugyanis a (még el nem készült) miniszteri rendeletben foglaltak szerint kell fejleszteni, ami nem néhány nap. Nem is beszélve a tesztelésről, hiszen csak az éles próbaüzem során derülnek ki a gyerekbetegségek. Ha pedig kiforratlan szoftverrel vezetik be a rendszer, az káoszhoz vezethet – mondta Gerlach Tibor, kiemelve, hogy a rendszer üzemeltetése a NAV részéről hatalmas szerverkapacitást igényel. (Egy városi legenda szerint a szuperkasszák kiszolgáláshoz szükséges NAV-szerver már meg is van. Állítólag erre kötötték volna a játékgépeket, miután azonban a játékgépezés már a múlté, így a szerver tulajdonképpen munkára vár. Az ezt firtató kérdésünkre nem válaszolt a NAV.)
Most a legolcsóbb pénztárgép üzembe helyezéssel együtt, de áfa nélkül 39 ezer forintba kerül. Gerlach Tibor úgy gondolja, hogy a legegyszerűbb szuperkassza nettó ára is lehet vagy 60-70 ezer forint. „A lecserélendő gépek száma, illetve a várható költségek összege egyaránt attól függ, milyen követelményeket állít fel az NGM a szuperkasszákkal szemben” – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátéve, hogy még komoly szakmai viták folynak a gépekkel szemben támasztott követelményekről. Az egyeztetések még folyamatban vannak az NGM és a NAV között, valamint a különféle szakmai szervezetekkel. „Jövő szerdán az IVSZ várja szakmai egyeztetésre a pénztárgép-forgalmazók és informatikai beszállítók mellett a milliós nagyságrendű beruházásokra kényszerülő kereskedelmi nagyvállalatok – például élelmiszer-üzletláncok – képviselőit” – nyilatkozta Dobos Attila, az IVSZ főtitkára. Az eseményen a NAV részéről Vágujhelyi Ferenc informatikai szakfőigazgató mondja el a tudnivalókat. A pletykák szerint a pénztárgépekről és taxaméterekről szóló miniszteri rendelet tartalmát napokon belül véglegesítik, és úgy tudni, az több pontban is el fog térni az NGM honlapján korábban megjelent tervezettől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.