Online szerencsejáték: hátrányban a hazai cégek?

Az MSzSz üdvözöli, hogy a kormány véget vetne annak, hogy a különböző offshore adóparadicsomok adta lehetőségeket kihasználó internetes szerencsejáték szervezők több mint tíz éve nem adóznak és több tíz milliárdos bevételtől fosztják meg a magyar költségvetést, de úgy vélik, a tervezet piaci hátrányba szorítaná a hazai vállalkozásokat.

Az MSzSz ügyvivője, Schreiber István elmondta: azt kérik a kormánytól, hogy a nemzetgazdaság érdekeit szem előtt tartva alakítsák át úgy a szabályozást, hogy a hazai vállalkozások is egyenlő eséllyel léphessenek az online szerencsejáték piacra. Schreiber emlékeztetett rá, hogy az online szerencsejáték megadóztatásából nem pótolható a tavaly októberben három nap alatt betiltott pénznyerő iparágból kieső évi 35 milliárd forintnyi játékadó, és az ugyancsak 35 milliárd forintnyi egyéb adóbevétel, de a hatalmas károk valamelyest mérsékelhetők a magyar cégek helyzetbe hozásával. A szektorból kikerült közel negyvenezer munkanélküliből az online piacra belépő hazai vállalkozások foglalkoztathatnának szakembereket.

Erre a külföldi oldalak esetében nincs esély, a törvénytervezetben szereplő, játéktípusonkénti 100 millió forintos évi koncessziós díj mellett pedig a hazai vállalkozások az illegális szolgáltatás miatt kialakult piaci hátrányt aligha tudják majd ledolgozni. A tervezet az illegálisan működő oldalakat hozza helyzetbe, hiszen a szerveralapú nyerőgépeknél beszedni tervezett 33 százalékos adó helyett egy lényegesen kedvezőbb 20 százalékos adószintet javasol, ugyanakkor a több száz milliós koncessziós díj, valamint a hazai vállalkozások számára megfizethetetlen törzstőke előírások (200 millió ) gyakorlatilag kizárja a magyar tulajdonú cégeket.
Az MSzSZ szerint a jogszabálynak lehetőséget kéne biztosítania arra, hogy a befizetendő játékadóból a hazai vállalkozásoknak (magyar tulajdonosi háttér, magyar ügyvezetés) lehetősége legyen a fejlesztésre fordított összegeket levonni. Így amellett, hogy a hazai online piac bevételei nem kerülnének teljes egészében külföldre, a műszaki és informatikai fejlesztések új hazai munkahelyeket teremtenének. Az MSzSz ügyvivője emlékeztetett rá, hogy a szerencsejátékokra nem vonatkozik a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó Európai Uniós irányelv, ezért lehetősége van a törvényalkotásnak a hazai vállalkozások számára lehetővé tenni, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelhessenek.

„A távszerencsejáték kétheti gyakorisággal teljesítendő játékadója a tiszta játékbevétel 20 százaléka. A felügyeleti díj távszerencsejáték szervezése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százaléka, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint” – olvasható a törvénytervezetben. További kritérium, hogy a koncessziós társaságnak legalább 200 millió forint jegyzett tőkével kell rendelkeznie. A koncessziós díj minimuma pedig egy játéktípusra évi 100 millió forint. Az engedély – agár- és lóversenyre, valamint sportfogadásra – legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adható ki.