A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken megjelent rendelete szerint az új pénztárgépek alkalmazására május elsejéig kell átállni. Azonban a kereskedők számára az a legfontosabb, hogy a március 20-át megelőzően engedélyezett, de a rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő pénztárgépek június 30-ig, az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek (ilyenek a nagy kereskedelmi láncok számítógép-alapú kasszái) pedig december 31-éig üzemeltethetők. Csak e dátumok után bírságolhatja meg a kereskedőket a NAV. A lényeg: a legtöbb kereskedőre a június végi határidő vonatkozik.
Viszont az is fontos szempont, hogy addig nagyon feszített lesz a tervezési, engedélyezési, gyártási és átállási tempó. Ezért az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) olyan műszaki-informatikai egyszerűsítési javaslatot készít elő, hogy határidőre be lehessen vezetni a rendszert. A rendeletnek vannak olyan pontjai, amit ha nem egyszerűsíthetnek, elhúzódhat a bevezetés – hangsúlyozta Vámos György, az OKSZ főtitkára. Így például az adóügyi ellenőrző egység (AEE) esetében egy bonyolultabb megoldást követel a rendelet, ami a számítógép alapú kasszák esetében csúszást okozhat, hiszen azok szoftverét is módosítani kell, ami nem csak költséges, de időigényes is.
A szoftvert ugyanis a miniszteri rendeletben foglaltak szerint kell fejleszteni, ami nem néhány nap. Nem is beszélve a tesztelésről, hiszen csak az éles próbaüzem során derülnek ki a gyerekbetegségek. Ha pedig kiforratlan szoftverrel vezetik be a rendszert, az káoszhoz vezethet. Másrészt még egyáltalán nincs adóügyi ellenőrző egység (AEE) a piacon, amely rögzíti és a rendeletben meghatározott szabályok szerint továbbítja a pénztárgépen keletkező adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.
Igaz, december közepe óta ismerjük a rendelet alapvetéseit, és egyes fejlesztők már nekiálltak a munkának, azonban csak péntek óta tudják ellenőrizni, jó irányban indultak-e el a fejlesztéssel. A rendelet ugyanis nagyon pontosan határozza meg, milyen információkat és hogyan kell gyűjtenie az egységnek.
Az Irodagépműszerészek Országos Ipartestülete honlapján fórumozók meglehetősen indulatosak. Van, aki azt gondolja, hogy az AAE már létező egység, mert ennyi idő alatt nem lehet megtervezni legyártani. Melyik lehet az a cég, amelynek már van ilyen? – olvasható a kérdés, más pedig azt firtatja, ha esetleg várnak valahol ilyen kész gépek egy raktárban, milyen ütemezéssel lehet 200 ezer pénztárgépet 4 hónap alatt lecserélni. Jelenleg 565 bejelentett pénztárgép szerviz működik, tehát egy szervizre átlagosan 350 csere, beüzemelés, esetleg upgrade jut négy hónap alatt. Vajon teljesíthető-e ekkora munka ennyi idő alatt?
A fentiekből az is kiderül, hogy pontosítani kell a korábban kiadott adatokat: ugyan 400 ezer pénztárgép van az országban, de – amint a NAV is megerősítette – csupán negyedmillió a valóban működők száma. De nem kell ezek mindegyikét kidobni, mert a mintegy 50 ezer számítógép-alapú kasszát át lehet alakítani, és a kis boltokban is előfordulnak átalakítható gépek. Így csupán az látszik biztosnak, hogy közel 200 ezer pénztárgép válik feleslegessé, ám lapunk nem talált olyan szakembert, aki tudná, mi lesz azok sorsa.
Kedden összeül az OKSZ informatikai bizottsága, hogy értékelje a Magyar közlönyben megjelent rendeletet. Vámos György azonban a szöveg alapján kiemelte, hogy a rendelet tartalmazza mindazokat a szigorításokat, amelyek segítik a visszaélések visszaszorítását. Ezek közül a legfontosabb, hogy az új pénztárgépeknek rögzíteniük kell minden műveletet, még a sztornózást is. A visszaélések egyik gyakori formája ugyanis, hogy a blokk kiadása után egyes arra alkalmas géptípusoknál sztornózták a tételeket a napi összesítés előtt.
Ugyanakkor – hangsúlyozta Vámos György –, a rendelet fenyegetést jelent a nyugtát nem adók számára is. Miután a NAV minden nyugtakiadást lát, elemezheti a beérkező adatokat. Így például összevetheti azonos profilú üzletek forgalmát és így kitűnik, ha valahol feltűnően alacsony a forgalom, ami gyanúra adhat okoz, és amit helyszíni ellenőrzés követhet.
Található elírás is a Magyar Közlönyben megjelent rendeletben. A pénztárgépek ugyanis adókulcsonként elkülönítve gyűjtik a bevételeket. Ne rémüljön meg senki, hogy gépenként 500 bevételadatot gyűjtő egységnek kell lenni, mert a helyes szám csupán öt.
Szerinte nem tudni, mi alapján határozták meg a 95 milliárdos összeget, azonban a teljes gazdaságban – a termeléstől a szolgáltatásokon át a kereskedelemig – évente több mint 1000 milliárd forint adót csalnak el.
Tavaly a NAV összesen körülbelül 400 milliárd forint értékű adócsalást derített föl, és ezek 80 százalékát tette ki az áfacsalás.
Az OKSZ becslése szerint ugyanakkor a fel nem derített adócsalások összege a felderítettek másfélszeresét is meghaladhatja.
Szerinte nem tudni, mi alapján határozták meg a 95 milliárdos összeget, azonban a teljes gazdaságban – a termeléstől a szolgáltatásokon át a kereskedelemig – évente több mint 1000 milliárd forint adót csalnak el.
Tavaly a NAV összesen körülbelül 400 milliárd forint értékű adócsalást derített föl, és ezek 80 százalékát tette ki az áfacsalás.
Az OKSZ becslése szerint ugyanakkor a fel nem derített adócsalások összege a felderítettek másfélszeresét is meghaladhatja. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.