Aggódnak a patikusok, hogy hosszabb távon jelentős bevételtől esnek el, ha nem terelik vissza a gyógyszertárakba a recept nélkül is megvásárolható patikaszereket.
Teszik ezt annak ellenére, hogy – mint a Világgazdaság korábban megírta - a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) is legfeljebb 1-1,5 milliárd forintra becsüli ezek patikán kívüli forgalmát.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet adatai szerint a 2007-es 407-hez képest mára 553-ra nőtt a patikán kívül árusítható gyógyszerek száma, és a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége attól tart, hogy ez még csak a kezdet. Az európai példák szerint évek kellenek, míg „felfut” ez a szegmens, és ahhoz is, hogy a vásárlók megszokják, hogy nem csak gyógyszertárban vásárolhatják meg ezeket a készítményeket.
A jogszabály jelenleg is csak azokat a készítményeket engedi ki a gyógyszertárakból, amelyek esetében „az öndiagnózis egyértelműen felállítható, a tévedés valószínűtlen, vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, és a mellékhatás vagy a nem várt kölcsönhatás még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy”. A szövetség szerint azonban „a gyógyszer helye a gyógyszertárban van”.
E véleménynek azonban nem titkoltan nem csupán szakmai, hanem gazdasági okai is vannak: a szövetség a gyógyszertárak jövedelmezőségének folyamatos csökkenésétől tart, 2015-re az átlagos méretű gyógyszertárak – amilyen jelenleg a legtöbb patika – is elérnek a veszteségesség határára, és ezt minden eszközzel szeretné megakadályozni.
Azzal is, hogy megpróbálják elérni a patikában forgalmazható termékkör bővítését, hogy egészségmegőrzéssel kapcsolatos, higiénés termékeket, diabetikus élelmiszereket is árusíthassanak. Mindez pedig lehetőség szerint elszámolható legyen egészségpénztári kártyára is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.