Ezermilliárd forint hiányzik az állattenyésztésből

Az agrárium a magyar gazdaság egyik legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető szegmense, ám a szektor versenyképessége az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, főként a növénytermesztés mellett lemaradóban lévő állattenyésztésben. Mindez az erősen ingadozó takarmányárak mellett leginkább a magas önköltséget eredményező korszerűtlen termelési feltételek, a krónikus tőkehiány, valamint az ebből eredő lassú és bizonytalan fejlesztések számlájára írható. Vannak olyan európai országok, ahol hasonló, de legalábbis kiegyenlített feltételek mellett jóval eredményesebben tudnak gazdálkodni, tehát pozitív példa létezik. Ebből a lemaradásból mintegy ezermilliárd forint tőkeinjekció jelenthetne kiutat az elkövetkezendő támogatási ciklusban ─ derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának piaci és kormányzati forrásokon nyugvó elemzéséből.

A legsúlyosabb problémákkal jelenleg a sertéságazat küzd, ahol a technológiai lemaradás, illetve az ebből eredő hatékonysági deficit miatt a legnagyobb a fejlesztési igény. Ma Magyarországon 2,9 millió sertést tartanak, és az állomány évek óta drasztikusan csökken. A hazai húsfeldolgozásban egyre nagyobb részarányt képvisel az import, mivel a szigorú higiéniai előírások, valamint a magas takarmányárak miatt már kevésbé éri meg sertést tartani. A kormányzat célkitűzése szerint hatmillióra kell növelni a sertésállományt, de ennek eléréséhez még nagyon sok a teendő. Az OTP szakértőinek véleménye szerint a sertéságazatban mintegy 450 milliárd forint értékű beruházás szükséges az elkövetkezendő években.

A baromfiágazatban használt technológia kevésbé elmaradott. Itt a legnagyobb beruházási költséghányadot a megfelelő klimatikus körülmények (hűtés-fűtés) és a higiéniai feltételek megteremtése jelenti, így ebben az ágazatban az energiahatékonysági beruházások lennének a legsürgetőbbek. A tejtermelés ágazatában a szintén a korszerű istállórendszer, valamint a modern technológiai és állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő és gazdaságosan üzemeltethető fejőházak jelentik a legnagyobb kihívást.

Jó hír ugyanakkor, hogy Magyarország számára a 2014-től kezdődő következő 7 éves ciklusban 1300 milliárd forintos uniós támogatási keret áll rendelkezésre a költségvetési társfinanszírozással együtt, amelyből a jelenlegi keretfelosztással számolva körülbelül 350 milliárd juthat az állattartó ágazatok fejlesztésére. Feltételezve, hogy a következő ciklus alatt a támogatási keret teljes egészében felhasználásra kerül, úgy az 1065 milliárd értékű beruházások eléréséhez mindent összevetve mintegy 715 milliárd forrás szükséges. Ez az összeg saját tőkéből és banki finanszírozásból adódhat össze, de az ágazat pénzügyi helyzetét tekintve valószínűsíthető, hogy a forrás kétharmada, azaz mintegy 500 milliárd forint hitelből kerül megfinanszírozásra.