Lassan enged fel a zöldség-gyümölcs ágazat a téli hideg után

Az elhúzódó tél miatt fájhat a feje a zöldségek és gyümölcsök termelőinek. A megkéső vetés, a tavaszi hideg és a fagyok miatt biztosan károk keletkeztek, ennek mértékét ma még azonban nem lehet megbecsülni.

„A márciusi és áprilisi kedvezőtlen időjárás, az elhúzódó fényszegény időszak meglátszott a fólia alatt nevelt zöldségfélék termésén” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Mártonffy Béla. A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hozzátette: a legnagyobb kár a megkésett vetés miatt a zöldborsót érte. „Még nincsenek pontos adatok a kiesett vetésről, de a becsléseink szerint akár egyharmaddal csökkenhet idén a borsó termőterülete.”

Mártonffy szerint kedvezőtlenül alakult az időjárás a csemegekukorica esetében is. „A csemegekukorica másodvetésében lehet csúszás, így kiesés is, ennek a mértékét ma még korai lenne megbecsülni.”

Az elnök szerint a gyümölcstermésben nem lesznek országos szinten problémák, helyileg azonban keletkeztek károk. „A március közepén fellépő hideg és hó, és általában az elhúzódó tél miatt károkat szenvedtek a gyümölcsösök az ország egyes részein. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében néhol mínusz 17 fok is volt. Elsősorban az északi megyékben károsodtak jelentősen a csonthéjas gyümölcsök, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kajszitermés szenvedte meg a hideget. Szintén az északi megyékre jellemző, hogy a golden alma rügykárosodást szenvedett” – mondta el Mártonffy.

Az elnök szerint a hideg tél, és a zord tavasz másképp is ártott a termelőknek. „A hosszúra nyúlt tél miatt jelentősen zsugorodott a méhállomány, ennek eredményeképp gyenge méhjárás volt országszerte. A gyümölcsösök így nem tudtak megfelelően megtermékenyülni, ez szintén csökkentheti a termés mennyiségét.”

Mártonffy Béla még nem kockáztat meg számszerű jóslatokat. „A kiesésről igazán pontos adatokat csak az első természetes hullás után lehet mondani, ez május végére, június elejére tehető.” Az árakkal kapcsolatban szintén korai még találgatni az elnök szerint. „A zöldség-gyümölcs piaca tiszta piac, a kereslet-kínálat aránya határozza meg az árakat. A szűkösség persze elengedhetetlenül áremelkedést eredményezne, de most még felelőtlenség lenne azt mondani, hogy drágulás jön. Az árak ráadásul jelentősen változnak fajtától és a kereskedőkkel kötött megegyezésektől függően” – tette hozzá Mártonffy.

Olcsóbb lesz a burgonya
„Elhúzódó tél csupán a fólia alatt termesztett, illetve korai szabadföldi burgonyafajtákat érintette kedvezőtlenül, vagyis korlátozott hatása volt csak a kedvezőtlen időjárásnak” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Polgár Zsolt. A Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója lapunknak hozzátette: „a rossz idő miatt valóban késett a szabadföldi termesztésben a vetés, de a két-három hetes csúszást a burgonya még behozza. Az újburgonya esetében valóban keletkeztek károk, például fagykár is, de a későbbi fajták nem szenvedték meg a hideget. Van áru a piacon, és ha nem lesz aszály, vagy ellenkezőleg: kivételesen csapadékos nyár, akkor lesz is elegendő burgonya, ráadásul minőségi problémák sem várhatók. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt egy év nagymértékű áremelkedése után most visszakorrigálnak az árak. Továbbra is ez várható, vagyis a burgonya egyre olcsóbb lesz” – tette hozzá.