Egyre kevesebb zöldséget és gyümölcsöt eszünk

Legkedveltebb élelmiszereink közé tartozik a zöldség és a gyümölcs: a napi fogyasztási cikkek piacán a negyedik legnagyobb kategória a friss húst, a feldolgozott húskészítményeket és a pékárut követően. A háztartások teljes éves élelmiszer kiadásainak közel 8-10 százalékát adja a két kategória együttesen, annak ellenére, hogy az utóbbi egy évben némi visszaesés tapasztalható a zöldség- és gyümölcspiacon mind mennyiségben, mind pedig értékben.

A kategória teljes, közel egymillió tonnás forgalmának nagyobb, kétharmados részét adja a zöldség, és ugyanez az arány az értékben mért forgalom esetében is. Kedveltségüket mi sem jelzi jobban, minthogy a magyarok saját bevallása szerint a tíz legszívesebben fogyasztott élelmiszer között szerepel mind a zöldség, mind pedig a gyümölcs megelőzve a sajtokat, tésztaféléket, szárazárut és a sertéshúst.

Visszaesett a fogyasztás

Hiába kedveltek azonban a zöldségek és a gyümölcsök, az elmúlt évek nehezebb körülményei ezeket a kategóriákat sem kímélték. A 2013 márciusával végződő 12 hónapos időszakot az előző év azonos időszakával összehasonlítva mind zöldségből, mind gyümölcsből kevesebbet vásároltak a magyar háztartások. Gyümölcsből 10 százalékkal, zöldségből 6 százalékkal fogyott kevesebb. A vásárlói bázis nem csökkent ugyanakkor, azaz a háztartások változatlan köre vásárolja e kategóriákat még ha kevesebb alkalommal, illetve egy-egy alkalommal kisebb mennyiséget vásárolva is. Mindez azt jelenti, hogy a vásárlási intenzitás, azaz az egy háztartás által megvásárolt éves összmennyiség esett vissza – a gyümölcs esetén 83 kilogrammról 73 kilogrammra, zöldségből pedig 161 kilogrammról 146 kilogrammra csökkent le az egy család által egy évben megvett teljes mennyiség – írka a GfK.

Összesen mintegy 36 ezer tonnával kevesebb gyümölcsöt vásároltak a háztartások 2012 áprilisa és 2013 márciusa között eltelt időszakban és a legnagyobb veszteséget a banán és a barack szenvedte el – előbbiből közel 15 ezer tonnával, utóbbiból pedig 9 ezer tonnával fogyott kevesebb, mint az előző egyéves időszakban. Zöldségből is jelentősen, közel 40 ezer tonnával csökkent a megvásárolt mennyiség, és legnagyobb mértékben a paradicsom, a paprika és a káposzta sínylette meg a visszaesést.

Zöldség-gyümölcs toplisták

A háztartások átlagosan másfél hetente vásárolnak gyümölcsöt, és egy-egy alkalommal közel 2 kilogramm kerül a kosárba. A gyümölcsfogyasztást két hagyományosan Magyarországon is jó minőségben termelhető gyümölcs - az alma és a dinnye – uralja: a megvásárolt mennyiség 23-23 százalékát adja ez a két gyümölcs. Leggyakrabban, gyakorlatilag havi rendszerességgel almát vásárolnak a fogyasztók, de banánból is legalább évente 10 alkalommal kerül a bevásárlókosárba. Népszerűek továbbá a citrusfélék, így a mandarin, citrom és a narancs.

A háztartások átlagosan 5-6 naponta vásárolnak zöldséget, egy-egy alkalommal 2,4 kilogrammnyit. A zöldségfélék közül jelentős fölénnyel első helyen áll a burgonya. Az év során vásárolt összmennyiség egyharmadát adja, és bár kevesebb háztartás vásárolja és ritkábban is, mint a szintén a legkedveltebb zöldségfélék közé tartozó paradicsomot vagy paprikát, azonban egy vásárló háztartás kosarába átlagosan négyszer akkora mennyiség kerül krumpliból (közel 70 kg) az év során, mint a többi zöldségféléből.

Erősek a hagyományos kereskedelmi csatornák

A kereskedelmi csatornák szerepét megvizsgálva az látható, hogy a tradicionális formátumok szerepe más kategóriákkal összehasonlítva lényegesen erősebb. Piacon, kistermelőtől, zöldség-gyümölcs üzletekben szerzik be a háztartások a teljes mennyiség közel 40 százalékát, a modern csatornák közül pedig a hipermarketek szerepe erősebb.

A friss zöldség és gyümölcs vásárlók

Ugyan a legtöbb hazai háztartás vásárlója a friss zöldségeknek, gyümölcsöknek, azonban jelentős különbségek figyelhetők meg vásárlásaik mennyiségében. A friss zöldségek és gyümölcsök teljes megvásárolt mennyiségének a fele a vásárlóknak egy csupán alig 20 százalékos szegmenséhez kerül. Ők részesítik előnyben a hagyományos piacokat, a zöldségeseket és a kistermelőktől beszerezhető termékeket. A nagyobb mennyiséget vásárló háztartások elsősorban a nagyobb városokban, Budapesten élők, akiknek nincs, vagy legalábbis jóval kevesebb lehetősége van saját kiskert, veteményeskert kialakítására, valamint a közepes, magasabb jövedelmű háztartások. Ezzel szemben a hazai háztartások nagyobb része – majd 60 százaléka – kisebb mennyiséget vásárol csak, ők összesen csak a teljes megvásárolt mennyiség egyötödét adják. Ez a nagyszámú hazai háztartás leginkább a déligyümölcsöket, valamint a napi étkezéshez szükséges zöldségeket (paprikát, paradicsomot, uborkát, sárgarépát) részesíti előnyben és a hagyományos beszerzési helyekkel szemben inkább hipermarketekben, szupermarketekben és diszkontokban veszi meg a termékeket. Ők főként a fiatalabb, illetve a falvakban, kisebb településeken élő háztartások közül kerülnek ki.