Magánimportból származik a GMO-vetőmag?

„Egyelőre nem lehet tudni, mekkora a probléma, mi is csak a sajtóban megjelentekre tudunk támaszkodni” – jelentette ki a Világgazdaságnak Ruthner Szabolcs. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója lapunknak kijelentette: „annyiban különbözik a mostani helyzet a két évvel ezelőttitől, hogy akkor cégek hozták be a kifogásolt vetőmagtételeket, most pedig a gyanú szerint magánimportról lehet szó.”

Ruthner szerint a vetőmagforgalmazók esetében szigorú bejelentési kötelezettség érvényesül. „Minden forgalmazni kívánt vetőmagtételt be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatalnál. A NÉBIH saját hatáskörben dönt arról, hogy mely tételeket kíván megvizsgálni, és amíg a vizsgálat tart, addig nem lehet a vetőmagot forgalomba helyezni” – fogalmazott lapunknak az érdekvédelmi szövetség ügyvezető igazgatója, aki szerint éppen emiatt az ellenőrzés ezen része jól működik. „Egy termelő azonban ármikor kimehet Romániába, és akadály nélkül vásárolhat vetőmagot, amelyet legálisan Magyarországra hozhat, ha az a hazai jogszabályoknak is megfelel” – vetette fel Ruthner. Az ügyvezető igazgató kijelentette: „továbbra is azt tanácsoljuk a termelőknek, hogy olyan hazai vetőmag-forgalmazóktól vásároljanak, amelyekkel évek óta kapcsolatban állnak, és már a korábbi években is beváltak.”

„Magyarországon a termelőknek a magyar törvényeknek megfelelően kell gazdálkodniuk, a termelőnek el kell számolnia a felhasznált vetőmaggal” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint jóhiszeműen nem lehet a GMO-vetőmag termesztés hibájába esni. „Minden termelőnek nyomonkövethető, a magyar szabványnak megfelelő vetőmagot kell használnia” – fogalmazott Vancsura.

Az járt jól, aki nem tárcsázta ki
A 2011-ben kifogásolt területek egy részén nem tárcsázták ki időben a termést, az beérett, és betakarítás után hasznosították is a kukoricát – írta meg az eset után a Világgazdaság. A lapunk birtokába került, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága által 2011 őszén kiállított engedély szerint a szervezet hozzájárulását adta a betakarított, érett kukorica hasznosítására – vagy ahogy a levél fogalmaz: megsemmisítésére. Az engedély szerint a betakarított kukoricamagot hőerőművekben lehetett elégetni, vagy 92 százalékos propionsavas kezelés után állati takarmányként hasznosítani.