Nyomják a pénzt a k+f+be

Egyre több vállalat tervezi k+f ráfordításainak bővítését; a szabályozói környezet kiszámíthatósága még mindig jelentősen befolyásolja a hazai cégek k+f kiadásainak alakulását, de a korábbi évekkel ellentétben már nem a legfontosabb befolyásoló tényező - derül ki a Deloitte felméréséből.

A tanácsadó vállalat harmadszor készítette el közép- és nagyvállalatok körében végzett regionális felmérésen alapuló vállalati k+f jelentését, amelyhez 233 vállalat képviselőit kérdezte meg a régió öt országában: Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Horvátországban.

Márkus Csaba, a cég kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatója a közleményben ismerteti: a vizsgált országokban leginkább az befolyásolja a vállalati k+f kiadásokat, hogy hányféle kedvezmény vehető igénybe, illetve mekkora összegű támogatás áll rendelkezésre. A vállalatok 78 százaléka számít arra, hogy ez irányú kiadásai a tavalyi szinthez képest változatlanok maradnak az elkövetkezendő 1-2 évben, vagy akár még emelkedni is fognak. Az 52 magyarországi válaszadó 43 százaléka szerint cégük k+f kiadásai növekedni fognak 2012-höz képest az elkövetkező években.

Ugyanez az arány 3-5 éves időszakra vizsgálva 59 százalékra nő. A pozitív változásokban nagy szerepe lehet az újabb és nagyobb összegű k+f pályázati kiírásoknak, amelyekre a következő években is számítanak a vállalkozások - írja a Deloitte. A magyar vállalatok szerint a többféle támogatási lehetőség biztosítása, a támogatások mértékének növekedése és a szabályozói környezet kiszámíthatósága befolyásolhatja a cégek k+f kiadásait az elkövetkező év során. Bár a kiszámíthatóság kevésbé hangsúlyos, mint a korábbi évek felméréseiben, továbbra is jelentős tényező az akadályként említett okokon belül.

Az egyetemekkel és kutatóintézetekkel való együttműködés egyre kevésbé határozza meg a hazai cégek k+f kiadásainak alakulását. A pályázati támogatásokat még mindig csupán a k+f tevékenységgel foglalkozó, s e kiadásait a jövőben növelni kívánó vállalatok egyharmada veszi igénybe. Ennek legfőbb oka, hogy a cégek nehezen tudják nyomon követni a pályázatok nyújtotta lehetőségeket. E cégek pályázati hajlandóságára is kedvezően hatna, ha a kiírások hosszabb ideig lennének nyitva, azaz egy kiszámíthatóbb támogatási naptár alakulna ki, ezzel is csökkentve az adminisztrációs terheket és költségeket.

A felmérésben részt vevők szerint fontos lenne, hogy a következő programozási időszakhoz (2014-2020) kapcsolódóan lehetőség szerint minél előbb jelenjenek meg a pályázati felhívások, és hosszú időn át (akár egész évben) legyenek nyitva. Azon cégek aránya is magas (27 százalék), amelyek nem tudják, hogy milyen módszerekkel kezelhetők a tevékenységek k+f minősítésével kapcsolatos kockázatok.

A jövőben célszerű lenne, ha a különböző ágazatok k+f tevékenységeire vonatkozó példákról, esetleg a meghozott döntésekről nyilvánosan hozzáférhető adatbázis jönne létre a jövőbeni minősítési kérelmek elkészítésének és elbírálásának megkönnyítése érdekében. Célszerűnek tartanák a megkérdezett cégek azt is, hogy a k+f pályázatokat a jövőben olyan benyújtási határidővel és forráskerettel írják ki, hogy reálisan legyen lehetőség a minősítésre a k+f pályázati kiírásokra benyújtani kívánt projektek esetében.