Beépül a húsárba az e-útdíj

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a használatarányos útdíj bevezetése elkerülhetetlenül érezhető áremelést eredményez majd az élelmiszerek piacán. Különösen az élőállat-beszállítókat, valamint a húsipart és a baromfiipart érinti súlyosan az új teher, mivel az élőállat tömegéhez képest aránylag kisebb értékű. A komolyabb integrációk esetében pedig már a vágásra szállított élőállat esetében is töbszörös szállítás – így például a takarmány, a növendékállat, és a vágóállat – fuvarozása jelenik meg költségként egy rendszeren belül.

Az e-útdíj felülvizsgálatát, a kedvezményben részesülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek körének bővítését kérte a kormánytól az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) a napokban, támogatva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábbi, a kedvezmények bővítésére vonatkozó kezdeményezését. A múlt héten Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára is kijelentette: az e-útdíj bevezetése 20-30 százalékkal növeli a sertésszállítás költségeit, ami tovább növeli az ágazat veszteségét. Mivel a változásra egyre kevesebb az esély, a termékpálya szereplői áremelésben gondolkodnak.

„Az elektronikus útdíjfizetés jelentette többletköltség egy olyan új teher, amellyel kapcsolatban lassan kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy tartós tényezőként lesz jelen a gazdaságban” – nyilatkozta a Világazdaságnak Éder Tamás. A Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatok és PR-igazgatója hozzátette: „ha nem lesz valamilyen engedmény az állattenyésztők, valamint az élelmiszeripar részére, a költségnövekedés eredményeképp az új teher egészen biztosan be fog épülni az élőállat, valamint a késztermék önköltségi árába. Ez már csak azért is igaz, mert az élőállat értékéhez képest nagy súlyú, és ezért az úthasználati díj költségei is magasak egy kilogramm sertésre vetítve. Veszteséges működést senki nem tud tartósan fenntartani, ezért a gazdasági logika is azt diktálja, hogy a költségnövekedés a végtermék árában is megjelenjen” – fogalmazott Éder, aki szerint a termékpálya közötti szereplők között egyelőre zajlanak az egyeztetések az új állami teher kezeléséről. Éder Tamás kifejtette: „a felmerülő költségeket importáru behozatalával sem lehet csökkenteni, hiszen a külföldről származó árura éppúgy érvényes az e-útdíj.”

„Eddigi számításaink szerint nagyságrendileg az élő csirke átadási árát kilónként 10 forinttal, a tálcás kiszerelésű csirkehús árát pedig 20-30 forinttal, azaz a hús fajtájától függően 5-10 százalékkal emeli meg az elektronikus útdíjfizetés bevezetésének rendszere” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Csorbai Attila. A Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke lapunknak hozzátette: „A baromfiágazat egy rendkívül integrált ágazat. A termelés nyolcvan százalékát 6-7 nagyobb integráció állítja elő. A csirkét a nevelési helyétől a vágóhídra kell szállítani, onnan pedig a vágott testet a kereskedelmi logisztikai központba. Ez átlagosan 300-350 kilométert jelent, vagyis számottevő távolság. Ez a tény felvethet olyan kérdést egy vágóhíd esetében, hogy vásárolhat-e tőle viszonylag nagy távolságra lévő termelőtől. Az ilyen baromfitenyésztő gazdák ugyanis eleve versenyhátrányos helyzetből indulnak” – fogalmazta meg aggályait Csorbai Attila.

Az elnök szerint az integráció miatt további pontokon is jelentkeznek a költségek. „A legtöbb integrációnak a takarmányszállítást is meg kell oldania, ez további jelentős kiadást jelent” – vélekedik az elnök, aki szerint az áremelés elkerülhetetlen. Csorbai azonban úgy látja, a drágulásnak van némi tere. „Az áremelés oka reális okra vezethető vissza, és a kereslet is indokolhatja a lépést. A jelenlegi helyzetben úgy látjuk, hogy a fogyasztók el tudják fogadni” – vélekedett Csorbai Attila.

Czerván: még lehetnek változások

A Vidékfejlesztési Minisztérium célja az volt, hogy minél szélesebb körben kapjanak mentességet a gazdálkodók az elektronikus útdíjfizetés alól – nyilatkozta a témában a Világgazdaságnak a napokban Czerván György. A tárca agrárazdasáért felelős államtitkára kifejtette: „eredetileg csak az őstermelőkről volt szó, de ezt sikerült kiterjesztenünk a gazdasági társaságokra, a családi gazdálkodókra, és másokra. Ugyanígy igyekeztük elérni, hogy minél szélesebb termékkörre legyen érvényes a mentesség. Egyelőre ennyit tudtunk elérni, a szabályozás előterjesztője már egy másik tárca volt. Ugyanakkor még nem mondtunk le arról, hogy esetleg változtatásokat kezdeményezzünk a rendszerben” – tette hozzá lapunknak az államtitkár.

-->