Belenyugodtunk a korrupcióba

Magyarországon az emberek a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak – derül ki a Transparency International (TI) tegnap közzétett éves Globális Korrupciós Barométeréből. Ötös skálán 3,9 pontra értékelte az ezer magyar válaszadó a politikai korrupciót. Az üzleti szféra 3,8 pontot, a törvényhozás pedig 3,6 pontot ért el, de nem lehet büszke magára a média sem 3,5 ponttal. A magyar válaszadók az egyházakat (2,4 pont), a honvédséget (2,5 pont) és az oktatási rendszert (2,6 pont) tartják a legkevésbé korruptnak.

A magyarok 61 százaléka úgy látja, nőtt a korrupció az elmúlt két évben, mindössze hét százalékuk látja úgy, hogy csökkent. Az ötfokú skálán átlagosan 3,8 pontra értékelték az állami korrupciót. A megkérdezettek 82 százaléka szerint „valamelyest vagy nagyon” befolyásolja a közjó rovására néhány cégcsoport az állam, illetve a kormányzat működését. Ez az arány Norvégiában 5 százalék, Csehországban 49 százalék, Szlovákiában 60 százalék, Görögországban pedig 83 százalék. Még megdöbbentőbb adat, hogy a Magyarországon megkérdezettek 99 százaléka mondta azt, hogy a közszféra korrupciója problémákat okoz.

A válaszadók 85 százaléka szerint egy-egy ügyintézés során fontos vagy nélkülözhetetlen szerepe van a személyes kapcsolatoknak, ellenkező esetben az állampolgár nem, vagy nem kielégítően – például nem elég gyorsan – kap meg egy szolgáltatást. Mindennek némileg ellentmond, hogy a megkérdezettek mindössze 12 százaléka – a 27 százalékos világátlagnál jóval kevesebben – jelezte azt, hogy ő vagy vele egy háztartásban élő családtagja kenőpénzt adott az elmúlt 12 hónapban. Ennél is meglepőbb, hogy 18 százalékuk állította azt, hogy kenőpénzt adott valamilyen egészségügyi szolgáltatásért cserében.

A magyarok csaknem felének (48 százalék) véleménye szerint a kormány küzdelme a korrupció ellen teljesen hatástalan. Egy éve ez az arány még 37 százalék volt. Nem meglepő tehát, hogy 100-ból 71-en úgy gondolják, hogy nagy a hétköznapi emberek szerepe a mindennapi korrupció megfékezésében. Ez az arány egyébként az uniós átlag felett van. Sok megkérdezett aktívan is hajlandó lenne tenni a mutyi ellen, például petíció aláírásával, vagy tüntetésen való részvétellel.

Ennek ellentmond, hogy arra a kérdésre, „Ön jelentené-e, ha tudomására jutna egy korrupciós ügy?”, a válaszadók 70 százaléka válaszolt nemmel. (A németeknél ez az arány 6 százalék.) A közérdekű bejelentéstől tartózkodók többsége (58 százalék) azért döntene így, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyében. Egyre többen vannak azok is, akik nem mernek lépni, ha korrupciót tapasztalnak. A tétlenek 30 százaléka indokolta tétlenségét úgy, hogy félnek a bejelentés következményeitől.

A Transparency International szerint a korrupció csökkentése érdekében szükség lenne a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiájának haladéktalan helyreállítására. Emlékeztetnek: a „fékek és ellensúlyok” működőképes rendszere szükséges ahhoz, hogy a korrupciót az erre hivatott állami szervek megfelelően ki tudják vizsgálni. Arra is felhívják a figyelmet: ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a közjóval szemben az államhoz közel álló és azzal összefonódó üzleti csoportok érdekei érvényesüljenek az állami döntéshozatalban.

A szervezet emlékeztet arra is: amíg a pártok korrupt finanszírozás alapján működnek, maguk sem érdekeltek a korrupció elleni fellépésben. Ezért kell átláthatóvá tenni a párt- és kampányfinanszírozást. A TI kedvező jelnek tartja, hogy az eddigi egymillió helyett ötmillió forint lesz a jelöltenkénti kampányköltési plafon. Továbbra is rendkívül aggályos azonban, hogy pártközeli civil szervezetek pártjaik érdekében kampányolnak, hiszen ezeket a költéseket nem kell hozzászámítani az ötmilliós költségplafonhoz. Annak sem lesz gátja, hogy a kormány állami pénzből kampányoljon a saját maga érdekében. A kormány tehát láthatóan nem érdekelt abban, hogy tiszta helyzetet teremtsen – áll a jelentésben.

A szervezet szorgalmazza a közérdekű bejelentések hatékonyabb szabályozását is. „Értetlenül állunk a kormány javaslata előtt, amely a jelenlegi hatóságokat és azok eddigi jogosítványait állítaná a közérdekű bejelentők védelmének szolgálatába. Ezek a hatóságok és ezek az eszközök elégtelennek bizonyultak, hiábavaló ezért azt remélni, hogy újszerű megközelítés nélkül eredményt lehet elérni” – fogalmaznak.

Az éves korrupciós barométer szerint a válaszadók 27 százaléka vallotta be, hogy tavaly kenőpénzt fizetett valamilyen közszolgáltatásért. A rendőröket átlagosan 31 százalékuk fizette le már. A válaszolók közel kétharmada véli úgy, hogy a személyes kapcsolatok segítséget nyújthatnak ahhoz hogy a közszférában elintézzék az ügyeiket.

A megkérdezettek 54 százaléka úgy gondolja, hogy a kormányukat részben vagy akár teljesen érdekcsoportok irányítják. Világszerte általános az a vélemény is, hogy a legkorruptabb szervezetek a politikai pártok.

Az éves korrupciós barométer szerint a válaszadók 27 százaléka vallotta be, hogy tavaly kenőpénzt fizetett valamilyen közszolgáltatásért. A rendőröket átlagosan 31 százalékuk fizette le már. A válaszolók közel kétharmada véli úgy, hogy a személyes kapcsolatok segítséget nyújthatnak ahhoz hogy a közszférában elintézzék az ügyeiket.

A megkérdezettek 54 százaléka úgy gondolja, hogy a kormányukat részben vagy akár teljesen érdekcsoportok irányítják. Világszerte általános az a vélemény is, hogy a legkorruptabb szervezetek a politikai pártok.

-->