A lap szerint a társaságok a napokban a Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve a termelők képviselőivel folytatott megbeszélésen egyöntetűen mondtak nemet arra a kezdeményezésre, hogy idén is egységes áron kínálják a magyar dinnyét.
Úgy tudják, az áruházláncok képviselői kilátásba helyezték, felállnak a tárgyalóasztaltól, ha a kiskereskedelmi árak bármilyen formában szóba kerülnek az egyeztetéseken. Információik szerint a felek ezért végül csak arról állapodtak meg, hogy a kereskedők reklámozzák a minőségi magyar dinnyét.
Tavaly – az agrártárca épületében –arról állapodtak meg a dinnyések és a kereskedők, hogy a szezonban kilónként 99 forintos „ajánlott” szinten tartják a dinnye kilónkénti kiskereskedelmi árát. A hírek szerint a láncok akkor ebbe úgy mentek bele, hogy azt hitték, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) áldását adta az akcióra. Ám ez nem volt így. A GVH csak a sajtóból értesült a lényegében állami kérésre és támogatással tető alá hozott árkartellről, és vizsgálatot indított, amely komoly bírság lehetőségével fenyegette a résztvevőket. Ekkor a kormány mentőakcióra szánta el magát: Pócs János fideszes országgyűlési képviselő – és nem mellesleg dinnyekereskedő – javaslatára a parlament visszamenőlegesen úgy módosította a versenytörvényt, hogy a GVH csak az agrártárca engedélyével vizsgálódhat mezőgazdasági kartellek ügyében.
Simonka György, a Magyar Dinynyeszövetség elnöke, fideszes országgyűlési képviselő a lapnak azt mondta: az idei megbeszélésen csak annyit kértek az áruházláncoktól, hogy a jó minőségű magyar dinnyét ne akarják olcsóbban átvenni, mint az olasz vagy macedón importárut. A magyar termelőket a dinnyeszövetség folyamatosan tájékoztatja az árakról. A külföldi dinnye kilója jelenleg 30 eurócent körül van, ami 90 forint körüli nagykereskedelmi árat jelent, ehhez jön még a kiskereskedő árrése – tette hozzá Simonka. Ez utóbbi sem lehet kevés: az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb adatai szerint Budapesten a nagy áruházláncokban 149 és 202 forint között van az importdinnye kiskereskedelmi ára. Ebből az olasz a legolcsóbb, míg a görög eredetű a legdrágább. Igaz, ezek az árak a hazai szezon beindulásával majd jócskán esnek.
Kérdés, hogy a hazai termelők el tudják-e fogadtatni a láncokkal az árigényüket. Az már biztosnak tűnik, hogy idén egy hektáron 1,5-1,7 millió forint volt a gazdák kiadása, amely 450 tonnás termésátlaggal számolva 33-37 forintos önköltségi árat jelent, e fölött lenne haszna a termelőnek a portékáján.
A Népszabadság azt írja, hogy a dinnyeszövetség emellett a szállítási költségeket is próbálta lejjebb nyomni, arra kérte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy a júliustól bevezetett új, a megtett úttal arányos útdíjat ne kelljen megfizetniük a dinnyetermelőknek. Itt azonban csak részsikert ért el: a gazda a termelés helyétől az első telephelyig történő szállításnál mentesül csak az útdíj alól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.