A lakásárak 2,2 százalékkal csökkentek az euróövezetben, és 1,4 százalékkal estek vissza az egész Európai Unióban az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat adataiból.
A legnagyobb, 12,8 visszaesést Spanyolországban mérte az EU statisztikai hivatala, ami az ottani ingatlanpiaci buborék méretét tekintve nem jelent meglepetést. Annál meglepőbb lehet, hogy a második legnagyobb zuhanás Magyarországon következett be. Itthon 9,3 százalékkal estek a lakásárak 2013 első negyedévében egy év alatt. (Az Eurostat indexe valamennyi lakóingatlan-típus értékének változását követi, az újakét és a használtakét egyaránt.)
Negyedéves összevetésben sem teljesített sokkal jobban a magyar lakáspiac. 2012 negyedik negyedévéhez képest 3,3 százalékkal estek az árak, ami jelentős gyorsulás a megelőző negyedévi 2 százalék után. Az ingatlanárak hanyatlása negyedéves alapon nagyobb mértékű volt Spanyolországban (5,1 százalék), Cipruson (4,8 százalék), és hazánkéhoz hasonlóan nagymértékű csökkenést mértek Portugáliában is (3,2 százalék).
Éves alapon jelentősen csökkentek az ingatlanárak a periférikus euróövezeti országokban, illetve ott, ahol a gazdaság növekedési kilátásai igen bizonytalanok. Az ingatlanárak visszaesésében komoly szerepet játszhat, hogy a kereslet igen gyenge a piacon.
A Központi Statisztikai Hivatal egy elemzésében megállapította, hogy a használt lakások piacán 2012 második negyedévétől felgyorsult az árak csökkenése, aminek hatására az év egészére számított árszint 3,6 százalékot esett. A tavalyi árak átlagosan 13,9 százalékkal voltak alacsonyabbak a válság előtti, 2008-as szintnél. A KSH előzetes adatai szerint 2013 első negyedévében a használt lakások tiszta árindexe 3,5 százalékot esett az előző negyedévhez képest, a 2010. évi bázisidőszakhoz képest pedig 13,1 százalékos a csökkenés mértéke.
Az idei első negyedévben 7 ezer eladott lakásról tud a statisztikai hivatal. Az új lakások piacán akkora volt a visszaesés, hogy az árindex becslése is lehetetlen. A piac kedvezőtlen helyzetét tükrözi, hogy alig épülnek új ingatlanok. Az idei első negyedévében 1123 új lakás építését regisztrálta a hivatal, ami több mint 50 százalékos visszaesésnek felel meg az egy
évvel korábbi szinthez képest. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 1383 volt, ami 36 százalékos csökkenést jelent 2012 első három hónapjához viszonyítva.
Az FHB elemzésében megállapította, hogy „a lakáspiac keresleti oldalán álló háztartások jövedelmi és foglalkoztatási helyzete erős korlátja az árak és a tranzakciószám növekedésének”. A stabil állással és tipikus jövedelemmel rendelkezők számára a jövedelmek szintjének és a lakásárak pályájának eredőjeként az FHB szerint 2013-ban könnyebb lakást vásárolni, mint az utóbbi évtizedben bármikor.
A vevőket segíti, hogy igen nagy áralkura van lehetőség. Az Otthon Centrum szakemberei szerint az eladók nem csak a szerződéskötéskor kényszerülnek engedményekre, hanem már azt megelőzően, az értékesítési folyamat során is csökkenteniük kell a kínálati árakat. A teljes árengedmény az idei első negyedévben használt téglalakások esetében 13,5, használt téglaházaknál 17,98 százalék volt. A használt panellakásoknál „csupán” átlagosan 10,3 százalékot tudtak alkudni a vevők.
Jöhet még csökkenés
A GKI Gazdaságkutató áprilisi felmérése szerint az új építésű lakások árai a következő 12 hónapban várhatóan már nem, vagy csak alig csökkennek tovább. A használt ingatlanok esetében viszont várhatóan folytatódik az árcsökkenési folyamat, bár vannak ingatlanpiaci szakértők, akik árstabilitásra számítanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.