Van mit ledolgozni: a 2011-es adatok még egyértelműen a belföldi élelmiszer-értékesítés csökkenését mutatták, igaz, az export bővülése ezt egy pontig ellensúlyozni tudta. Ez utóbbiban nagy segítségére volt az ágazatnak a gyengülő és az exportot sokáig ilyen módon jelentősen támogató forint. Mindez azonban nem volt elegendő arra a legtöbb ágazat esetében, hogy a jövedelmezőség javuljon.
A tavalyi év egyik legnagyobb nehézsége volt, hogy az inputköltségek jelentős emelkedésével kellett számolni. Súlyosbította a helyzetet, hogy több költségtényező növekedése is sújtotta az ágazatot. Az elmúlt időszakban nőttek az alapanyag- és energiaárak, a bérköltségek, valamint legújabban a szállítási költségek komoly növekedésére kell számítani a használatarányos útdíjfizetési rendszer bevezetése miatt.
Ezzel szemben az átadási és végül a fogyasztói árak ennél csak jóval kisebb mértékben tudtak nőni, az áruházláncok felé – néhány kivételes terméket leszámítva – ugyanis csak rendkívül kismértékű áremelést lehet érvényesíteni, vagy azt sem.
Ez a kilátástalannak tűnő helyzet enyhülhet némileg idén az év egészét nézve – legalábbis egyes várakozások szerint. A hetvenes éveket idéző, 2 százalék körüli infláció az elmúlt hónapokban a versenyszférában jellemző 3-5 százalékos érfejlesztésekkel együtt már érezhető reálbér-javulást eredményez a lakosság körében. Mindez látványos fogyasztásővülésre távolról sem elegendő, de az élelmiszerek piacán már megjelenhet némi szerény növekedés. Ez akár egy kismértékű fogyasztóiár-korrekciónak is teret engedhet, amire korábban nem volt esély.
A másik, az élelmiszeripar számára kedvező fejlemény, az a növényi termékek árának jelenleg tapasztalható gyors esése, amely bizonyos mértékig várhatóan a következő hónapokban is folytatódni fog.
A mai árak az egyik kiemelten fontos takarmány-alapanyag, az árpa esetében 40–42 ezer forintról szólnak tonnánként, a búza esetében minőségtől 42 és 48 ezer forint között mozognak az ajánlatok.
Természetesen a takarmánybúza az árskála alján helyezkedik el. Hasonló árzuhanás figyelhető meg a későbbi betakarítású napraforgó esetében is, ez korábban 130 ezer forintba került tonnánként, ez ma már 100 ezer körül van, és egyes várakozások szerint tovább csökken majd, ősszel 90 ezer forint körül alakulhat egy tonna ára. A gabonafélék, a legfontosabb takarmány-alapanyagok piacán megfigyelhető általános árcsökkenés egészen biztosan jó hatással lesz a hazai állattenyésztőkre, és ezen keresztül a húsiparra is. A baromfiipar területén akár bővülés is elképzelhető.
A lélegzetvételnyi előny rá is fér az állati termékeket feldolgozó alágazatokra, különösen a húsiparra. Az ágazatban zajló konszolidáció kíméletlenül felgyorsult a közelmúltban, és elkerülhetetlenül csődökhöz, felszámolásokhoz vezetett az ágazat több meghatározó, és nagymúltú szereplője esetében. Korai lenne még azonban az állítani, hogy a húsipari csődsorozat a végéhez ért. Az alágazat hazai helyzetéért nem csak az alapanyagárak okolhatók. Nagyobb gond, hogy az ágazatban fontos fejlesztések maradtak el, ennek nyomán komoly hatékonysági problémák vannak, valamint továbbra is jelentős a feketepiac aránya.
A növénytermesztők rosszul járnak
Míg a hazai növénytermesztők számára – elsősorban a kedvező világpiaci árak miatt – az elmúlt néhány év jelentős bevétel-növekedést hozott, idén valószínűleg véget ér a kegyelmi időszak. A tavalyi aszályos évhez képest jóval több termés éppen csak ellensúlyozni tudja a termények árának látványos csökkenését. A növénytermesztők jövedelmezősége továbbra is a pozitív tartományban maradhat a viszonylag jó termésátlagoknak köszönhetően, ahol azonban gyengébben alakul a termés, ott már mínuszba fordulhat az idei év.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.