Rezsicsökkentés okosan

A nyugat-európai kísérleti projektek tapasztalatai szerint az okos mérőórák alkalmazásával a háztartások villamosenergia-fogyasztásukat akár 5-10 százalékkal is mérsékelhetik. Ez a költségek akár 3,5-5 százalékos lefaragását is jelentheti a fogyasztási szokásoktól függően. A fogyasztói rezsicsökkentés kulcsa az, hogy a felhasználó felismerje, igenis képes alakítani a fogyasztási szokásain. Az okos mérőóra ugyanakkor nem csodaszer, de egy megfelelő eszköz arra, hogy a tudatos energiahasználatra fogékony háztartások csökkentsék fogyasztásukat, ezáltal mérsékelve költségeiket és környezet i lábnyomukat – vallják az Okos jövő Innovációs Klaszter szakértői.

A külföldi példák szinte minden esetben megtakarítást mutattak ki a felhasznált energia mennyiségét tekintve azokban a háztartásokban, ahol felszerelték az intelligens mérőórákat. A 2010-ben elindított németországi pilot projekt során az elemzések átlagosan 3,7 százalékos energia-megtakarítást mértek, miközben további 6,1 százalékos megtakarítási potenciált azonosítottak a teljes rendszer tekintetében. Az Egyesült Királyságban összesen 60 ezer háztartásban vizsgálták az energiahasználati szokásokat egy 20 hónapos periódus során. A szigetországban a mért megtakarítás egyes esetekben a 11 százalékot is elért e.

„A megtakarítást nem mással érték el a fogyasztók, mint azzal, hogy az intelligens mérőórák által kijelzett fogyasztási és költségadatokhoz igazították energiahasználati szokásaikat. Ez alapvetően csak odafigyelés és hozzáállás kérdése. A mérőórák ehhez extra ösztönzőt biztosítottak” – mutat rá Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke, a MAVIR vezérigazgatója. Sok esetben a háztartások a tesztidőszak lejártát követően is ragaszkodtak az intelligens mérőórákhoz, ami az elnök szerint mindenképpen az okos mérőórák sikerét jelzi.

Az energia-megtakarítás költségcsökkentéssel is társult. Az Egyesült Királyságban a projekttel párhuzamosan végzett, minden költséget figyelembe vevő - költség-haszon elemzés háztartásonként átlagosan 2,8 százalékos rezsiköltség-csökkenést mutatott, ami az előzetes adatok alapján idővel tovább növekedhet. Az ausztriai pilot projekt idején a hasonló módon végzett felmérések a háztartások és a kisfogyasztó ipari ügyfelek körében 3,5 százalékos spórolást regisztrált a végszámlákban.

„Az adatok feldolgozása során kiderült, hogy a megtakarítás legnagyobb részét a csúcsidőszaki fogyasztás visszafogása generálta, de jelentős megtakarítást mutattak fel a háztartások a völgyidőszakban is” – emeli ki Bertalan Zsolt. Az intelligens energetikai megoldások kapcsán integrátori szerepet betöltő klaszter elnöke szerint ez a tendencia mindenképpen az okos energetikai megoldások felé tereli az iparágat.

A villamos energia kapcsán a legnagyobb költséget a csúcsidőszaki fogyasztásnövekedés kiszolgálása jelenti. Miközben a völgyidőszaki fogyasztás kielégítésére használt áram ára Magyarországon jelenleg 25 százalékkal olcsóbb, mint a csúcsidőszakban használt energia.

Amennyiben a csúcsidőszaki fogyasztást sikerül akár csak minimálisan csökkenteni az a teljes villamosenergia-rendszer egyensúlyának megtartását is megkönnyíti. A fogyasztásukat tudatosan alakító háztartások tehát a spórolás mellett hozzájárulnak a teljes rendszer fenntarthatóságának biztosításához is.

„A szektor számára egyre fontosabb, hogy a fogyasztók felismerjék: az áram nem csak egyszerűen kijön a konnektorból. Azt meg kell termelni, szállítani kell, és közben a teljes hálózat működőképességét fenn kell tartani. Az okos mérés révén a fogyasztó szembesül ezekkel a költségekkel, a megtakarítás vezérelte döntéseivel a rendszer biztonságának megőrzésében aktív szereplővé válik” – mutat rá Bertalan Zsolt az okos mérés teljes rendszerre gyakorolt pozitív hatására. Szerinte fontos, hogy az energiahasználók ezzel tisztában legyenek, tudják, hogy döntéseik túlmutatnak a számla összegének puszta lefaragásán.

Az okos mérőórákkal a fogyasztók nem csak a villamos energia, de adott esetben földgáz, távhő és vízfogyasztásukat is nyomon követhetik. Az elnök kiemelte, hogy az ezzel kapcsolatos vizsgálatok nyugat-európában is most zárulnak, de az előzetes adatok szerint ezek esetében is megfigyelhető a lakossági attitűd változása, az energia-megtakarításra való törekvés.