Több vodkát, csokoládét és kekszet veszünk

Értéket tekintve legalább 3 százalék növekedést ért el többek között az ásványvíz, táblás csokoládé, édes keksz, ostyaszelet, vodka és liszt. „A bolttípusok piaci pozíciójával kapcsolatosan lényeges hír, hogy megállt az élelmiszer bolti forgalmának koncentrációja” – tájékoztat Melisek Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. „A 400 négyzetméteres és kisebb üzletek ugyanúgy 34 százalékkal részesedtek a Nielsen által mért élelmiszerek kiskereskedelmi bevételéből, legutóbb december és május között, mint egy évvel korábban.”

Év elején hazánkban a 400 négyzetméteres és kisebb üzletekből a Nielsen adatai szerint 17 974 működött; ez az élelmiszerüzletek hálózatának 93 százalékát teszi ki. Melisek Eszter figyelembe méltónak tartja, hogy mind az öt Nielsen-régió kiskereskedelmi forgalma élelmiszerből lényegében stabil maradt, legutóbb december-május között.

Az ország lakosságának 28 százaléka él a Budapestet és Pest megyét magában foglaló centrális régióban, amelyre az élelmiszerek értékben mért kiskereskedelmi forgalmából,  a legutóbb december-májusi adatok szerint 34 százalék jut. Ezt az átlagot felülmúlja például a sajt, ásványvíz és gyümölcslé 37-40 százalékos piaci részaránya.

Északnyugaton is felülreprezentált az üzlethálózat 19 százalékos piacrésze, a lakosság 18 százalékos számarányához viszonyítva. Ott az átlagot például az étolaj és a liszt piacrésze haladja meg, 2012. december-2013. májusban. A többi három régióban az élelmiszer-kiskereskedelem - értékben mért - piaci részesedése kisebb, mint a lakosság számaránya.

Északkeleten átlagon felül adnak el a boltokban például szénsavas üdítőitalt és margarint, fél év alatt. Délkeleten mások mellett a tejföl és a cukorka részaránya emelkedik ki. Délnyugaton többek közt étolajból, ostyaszeletből és lisztből érnek el a boltokban átlagosnál nagyobb bevételt, a legutóbb december-májusi fél év során.

Világgazdaság Online-->