Aszály: bajban a tejágazat

Drágulhat a tehenek takarmányozása, és így a tej előállítása is a közelmúlt hőhulláma, és a csapadékszegény nyár miatt. A kukorica az ország több pontján jelentős károkat szenvedett a meleg miatt, így a siló sem lesz megfelelő.

„Problémát fog jelenteni a hazai tejágazatnak, hogy az alaptakarménynak tekintett siló beltartalmi értéke rosszabb lesz, a takarmányozás így várhatóan drágul. Csak a siló a beltartalmi értékéhez képest 10-15 százalékkal drágulni fog, ez pedig hozzávetőleg 5 százalékkal megnövelheti a tej előállítási árát” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász emlékeztetett: a szarvasmarha tartásában – más állatokéval összehasonlítva – a takarmányozási költségek egyébként is jelentősek.

A változás ugyanakkor egyenetlenül érinti az ország egyes részeit. A Szigetközben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, valamint Komárom térségében a probléma nem jelentős, az ország többi részén ugyanakkor nagy problémát jelent a szárazság.

Külön gondot jelent a magyar tejágazatnak az is, hogy a nyári aszály más országokat nem érintett, ezért az önköltség növekedését csak idehaza kell elszenvedni. „Ezzel a jövőben még versenyképesebé válik az importtej” – jelentette ki Raskó.

Az agrárközgazdász szerint ugyanakkor nem számít arra, hogy a pozícióromlás miatt jelentős mértékben csökkenne a tehenek száma Magyarországon. „A nagyüzemek ilyen változások miatt nem szoktak komolyabb leépítésbe kezdeni, bár az elképzelhető, hogy a selejtezés erősebb lesz. Az utóbbi években ugyanakkor az állatszám meglehetősen stabilnak bizonyult a tejágazatban.” Raskó György szerint azért sem valószínű jelentős állatállomány-csökkenés, mert az ágazat számos szereplője nyert pályázati pénzt hígtrágya-kezelésre. A 75 százalékban az Európai Unió által támogatott pályázat egyik feltétele az állatszám tartása.

„Ahol nem tudnak öntözni, ott a kukorica már több helyen teljesen kiszáradt. Ennek eredményeképp a silózás ideje előrébb jön, és a siló beltartalmi értéke valóban nem lesz megfelelő. Sajnos valóban élő probléma, hogy a siló beltartalmi értéke elmarad a várakozásoktól” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Istvánfalvi Miklós. A Tej Terméktanács elnöke lapunknak hozzátette: „sajnos a takarmányozási költség növekedése reális, ahogy annak 10-15 százalékos mértéke is. Ebből pedig adódhat a tejelőállítás önköltségének 4-5 százalékos növekedése is” – jelentette ki a költségnövekedés arányairól az elnök.

„Az előállítási költségek növekedését nem követi automatikusan a felváráslási árak, hiszen a tej árát alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg, azon belül is az Európai Unió piacának folyamatai” – jelentette ki Istvánfalvi, aki emlékeztetett: az EU-ban jelenleg is keresleti piac van. „Ha Magyarországon csökkenne a tej mennyisége, az az unió piacát nem rengetné meg, hiszen a magyar termelés nagyon kicsi. Középtávon igaz, ha drágul a tej előállítása, többen lesznek veszteségesek” – fogalmazott az elnök, aki szerint a keresleti piac továbbra is fennmarad.

„A termelők nyeresége ugyanakkor csökken, egyes esetekben ez veszteségbe mehet át. Az aszály okozta kár tehát valóban érinti a tejtermelőket is, ráadásul ez olyan probléma, amelyre még az év közepén sem számíthattunk” – tette hozzá Istvánfalvi Miklós.

Százmilliárd mínusz

A nagy meleg a tavaszi vetésű szántóföldi növények terméseredményeire rossz hatással van. A kukoricánál a tönkrement termés elérheti a kétmillió tonnát. Míg néhány hete az ország idei kukoricatermését 8 millió tonna körülire becsültük, most már a 6 millió tonnás eredmény elérése sem tűnik biztosnak – mondta korábban lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a kiesés meghaladhatja a 100 milliárd forintot a gabonaágazatban.