Drágul az élelmiszer

Az év közepéig még folyamatosan növekvő mezőgazdasági terményárak, és a stagnáláshoz közeli ipari átadási árak közé szorultak az élelmiszeripari szereplők, miközben a fogyasztói árak lassan felfele kúsznak. Az agrárium által szállított alapanyagok árai január és május átlagában 14 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a rendelkezésre álló adatok szerint tavaly decembertől idén júniusig azonban csak 1 százalékkal nőttek az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai. Ugyanebben az időszakban az élelmiszerek fogyasztói árai 3,6 százalékkal nőttek.
A feldolgozók hiába tudják elismertetni megnövekedett költségeiket a kereskedelemmel, az árprés hatására ezért jobbára exportlehetőségeket keresnek. A hazai piac felől a külföld felé forduló élelmiszeripar azonban még így is gyengébben teljesít, mint tavaly.

„Ahhoz, hogy az élelmiszeripar által elszenvedett veszteségek ne növekedjenek tovább, bele kell kalkulálni az árakba mindazokat a jogos költségnövekedéseket, amelyekkel az ágazat kénytelen szembenézni” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke lapunknak hozzátette: „ebbe nem csupán a használatarányos útdíjfizetés okozta többletköltségek tartoznának bele, hanem a mezőgazdasági termékek első félévben még tapasztalható árnövekedése is.”

Éder hangsúlyozta: „Az idei év első felében még drágultak az alapanyagok, és az élelmiszeripar még a tavalyi, rendkívül nagymértékű alapanyagár-emelkedést sem tudta teljes mértékben elismertetni az átadási áraiban.” Éder ugyanakkor hozzátette: valószínűleg az agrárium által kialakított terményárak a második félévben némileg csökkennek majd, ám ez nem tudja teljes egészében ellensúlyozni az eddigi, csaknem két éve tartó, és a kereskedelem által mindmáig el nem ismert árnövekedést.
Az elnök kifejtette: „tartósan ezt a gyakorlatot nem lehet folytatni, előbb-utóbb mindenképp el kell ismertetni a kereskedelemmel a jogos költségnövekedéseket, akár az alapanyagár-változásokból, akár új állami terhekből adódnak. A helyzet mielőbbi rendezése azért is fontos, mert az élelmiszeripar szereplői nem bírnak el további terheket. Jól mutatja az ágazat helyzetét az is, hogy az élelmiszeripar aggregát volumenindexe csökkenést mutat az év első felében.”

A kereskedelem számára valóban jó hír lehet, hogy idén – hat évnyi zuhanás után – megállhat a fogyasztás csökkenése, a legtöbb szakértő éves alapon stagnálásra, esetleg kismértékű emelkedésre számít. A várakozások megalapozottnak tűnhetnek, hiszen a rendkívül alacsony infláció, és a tavalyi évhez mért 3-5 százalékos béremelések miatt már érzékelhető reálbér-növekedést tapasztalhatnak a fogyasztók. Ez a pozitív várakozás is állhat az élelmiszerek fogyasztói árának lassú felfelé kúszása mögött, miközben az élelmiszeripar átadási árai az év első felében jobbára stagnáltak, esetleg kismértékben emelkedtek.

A második félévben jöhet enyhülés

A korábbi drágulás után az év közepétől egyre nagyobb mértékben csökkennek a mezőgazdasági termények felvásárlási árai. Míg az év első hónapjaiban egy tonna búza ára akár a 60 ezer forintot is meghaladhatta, mára ez a termény jobbára 40 ezer forint körül cserél gazdát. Az év elején még 130 ezer forintos napraforgó mára 100 ezer forintért kel el a piacon, és más termékek esetében is hasonló ármozgás tapasztalható. A várakozások szerint ez a trend – lassuló ütemben – folytatódik az elkövetkező hónapokban is. A változás az állattenyésztőknek, és az állati terméket feldolgozó iparnak kedvez igazán.