Lassan elfogynak a jó albérletek – Hol a legolcsóbb és a legdrágább?

„Az egyetemisták rohama július végén indult, és a lendület még mindig kitart – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – „Bár a kínálat még mindig bőséges, a legjobb lakások már bérlőre találtak.”
A főiskolások, egyetemisták tradicionálisan a nyár végén pezsdítik fel a bérleti piacot, ami az Otthon Centrum tapasztalatai szerint idén is érezhető volt. A lakásbérleti szerződésekről sajnos nem érhető el olyan pontos statisztika, mint az adásvételekről, ami részben annak is köszönhető, hogy e szerződések egy része a gazdaság szürke-fekete zónájába esik.
Nem emelkedtek jelentősen az albérleti díjak

Az albérleti díjak az idei első félévben minimálisan, néhány százalékkal emelkedtek 2012 azonos időszakához képest. A diákok költségmegosztás céljából verbuválódott lakóközösségei a közösen kivett lakás egy-egy szobájára átlagosan 35.000 Ft-os szánnak Budapesten, és 26.000 Forint körüli összeget vidéken, amit vagy egy-egy diák áll, vagy a szobatársak megosztanak maguk között.

Közel az iskolához

Az egyetemisták számára a havi költségek mellett a másik legfontosabb szempont a lakás kiválasztásakor a felső oktatási intézmény közelsége a bérleményhez. Ez nem feltétlenül csak földrajzi értelemben vett közelséget jelent, az egyetemhez, főiskolához átszállás nélküli tömegközlekedési kapcsolattal rendelkező területek lakásai hasonlóan vonzóak, mint az iskola szomszédságában lévők. Ráadásul ez az egyik szempont, ami miatt a későn ébredők általában kompromisszumra kényszerülnek. Az albérlet keresési roham egyelőre kitart, az érdeklődés a hónap végéig élénk maradhat, de a kínálatból lassan elfogynak az igazán jó adottságokkal rendelkező lakások. Az albérletkeresést a hónap végén, vagy csak szeptemberben elkezdő diákok már egy jócskán átrostált kínálattal találkozhatnak majd. A valamivel alacsonyabb bérleti díjú panellakások is keresettek az egyetemisták között, bár a diákok a bérleti díj mellett a rezsi költségek nagyságát is figyelembe veszik a mérlegelésnél. A kiadó lakás típusa, azaz, hogy tégla építésű, vagy panellakásról van szó kisebb súllyal esik a latba, mint a havi költségek, illetve az elhelyezkedés.

Sok jó ember kis helyen

Szintén évek óta változatlan trend, hogy a főiskolások, egyetemisták többedmagukkal keresnek nagyobb, 3-4 szobás albérleteket, mivel így több részre tudják osztani a havi fix-, illetve a rezsiköltségeket. Az ilyen lakóközösségeknél fontos szempont a lakás jó beosztása, hiszen ezek a közösségek nem feltétlenül baráti viszonyok, hanem gazdasági megfontolások mentén szerveződnek. Így nem ritka az sem, hogy az általában egyéves bérleti idő letelte után az egyes diákok a következő tanévben már más lakóközösségben próbálnak szerencsét. Az egyéves bérleti időszak általában jellemző az egyetemista bérlőkre, ami kellő biztonságot nyújt a tulajdonosnak, hogy ne kelljen az iskolai év közben új bérlőket keresnie, illetve a lakóközösségek is újraszerveződhetnek a következő tanévre. Szintén bevett megoldás, hogy egy nagyobb szobában többen laknak az egyetemisták. Erre főleg anyagi megfontolásokból kényszerülnek, de olyan településeken – mint például az osztrák munkalehetőségek nyomán Sopronban – ahol egyébként is nagy a kiadó lakások iránti kereslet, a nem egyetemista bérlőkkel csak így tudják a versenyt tartani a bérleti díjak tekintetében.

A diákok általában a bútorozott, gépesített albérleteket keresik, amivel a lakástulajdonosok is tisztában vannak, így az egyetemek mellett elhelyezkedő kiadó lakások általában felszerelten kerülnek a piacra.

A külföldiek magányra vágynak

Az, hogy egy diák egyedül béreljen ki egy lakást, kevésbé jellemző a belföldi tanulókra, inkább a külföldiek engedhetik meg maguknak, hogy egyedül állják a lakásfenntartás költségeit. Bár a külföldi diákok között is vannak eltérések, az állami segítséggel hazánkba érkező nagyszámú brazil diákok például 250-300 eurót szánnak a havi bérleti díjra, míg a nyugat-európai társaik akár a 400 eurót is hajlandóak megfizetni. Nem minden külföldi diák vágyik a magányra, Pécsett például több külföldi is az olcsóbb albérleteket keresi többedmagával.

Venni vagy bérelni?

2008-at megelőzően, az olcsó finanszírozási lehetőségek miatt, ez a kérdés jóval több szülő fejében fordult meg, mint manapság. A nyomott ingatlanárak következtében azonban érdemes most is elgondolkodni a lakásvásárláson is, hiszen optimista forgatókönyvek alapján a 3-5 éves tanulmányi időszak végére a lakásárak trendje a jelenlegi csökkenésből növekedésbe fordulhat át. Azok a szülők, akik megengedhetik maguknak a vásárlást, általában nagyobb, 2-3 szobás lakásokat keresnek, hogy a friss egyetemista gyerekük többedmagával, jó társaságban lakhasson, tanulhasson, valamint a többi szoba kiadásából befolyó bevétel zsebpénzt is biztosítson.