Hátrányban a kukoricánk

Az idén várhatóan mintegy 6,7 millió tonna körül alakul a kukoricatermés az országban, ez 2 millió tonnával több a tavalyinál, ám így is jelentősen elmarad a job évek terméseredményétől. Egy-egy szerencsésebb évben a 8 millió tonnát is elérheti, sőt akár számottevően meg is haladhatja a magyar kukorica mennyisége. A hektáronkénti átlaghozam 5,5 tonna, szemben a múlt évi, hektáronkénti 4 tonnás átlagterméssel. Így összességében mintegy 2,5 millió tonna kukorica mehet exportra, miután a belföldi szükségletet mintegy 4,2 millió tonna kukorica fedezi.

A tavalyi, meglehetősen gyenge évet tehát felülmúlja az idei eredmény, ám fontos változás, hogy a mostani aszály csak a Kárpát-medencében pusztított, a világpiacra így nincs érdemi hatással. Az idei évben – jelentős részben a tavalyi, magas, akár 70 ezer forintos tonnánkénti árak miatt – a világon jelentős mennyiségű kukorica termett, a piac azonban jelenleg 40 ezer forint környékére árazza az áru tonnáját. A zuhanó árak mellett jelentős a kínálat a világpiacon. Ebben a helyzetben az idén is szárazság által sújtott hazai ágazat kedvezőtlenebb pozícióból indul. A változás nyertesei a román termelők lehetnek, ahol közvetlen tengeri kapcsolat várja a jelentős mennyiségű idei termést – Romániában az idei eredmény négymillió tonnával haladja meg a tavalyit.

„Az idei évben a magyar termelők természetesen hátrányban vannak az exportpiacokon más szereplőkhöz képest, ez a hátrány pedig a teljes magyar mezőgazdaságra kihat” – jelentette ki Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke lapunknak hozzátette: „a termelők probléma esetén gyakran a kereskedőket hibáztatják, pedig ők is csak végzik a dolgukat. Jelenleg kereskedelmi oldalról a román termelők jobb pozícióban vannak, természetes, hogy a világpiac kereskedői előnyben részesítik őket” – vélekedett Vancsura, aki rámutatott: más években a jobb minőségű termőföld, és a gyakoribb román aszály miatt a hazai termelők vannak kedvezőbb helyzetben.

Az elnök szerint a Magyarország által általában exportalapként felmutatott 2–4 millió tonna kukorica az ország méretei alapján jelentős mennyiség, de a világpiachoz képest „nem akkora tétel, hogy ezzel az export viszonyait befolyásolni lehessen. Ezért a világpiac folyamataihoz kell igazítani a hazai termelői tevékenységet., és arra kell törekedni, hogy minél nagyobb mennyiségben állítsanak elő a hazai termelők azonos minőségű kukoricát.

Az elnök ugyanakkor elismerte: az exportpiacokra való kijutásban előnyt jelenthet Magyarország számára Horvátország uniós csatlakozása. Ezzel ugyanis egy viszonylag közeli tengeri kijárat adódik a kukorica szállítására, a déli szomszéd csatlakozása révén pedig mind a vámok, mind pedig a határátlépéssel járó adminisztráció eltűnik.

Csak az Egyesült Államokban 50 millió tonnára tehető a tavalyi terméskiesés, ez a mennyiség megfelel az Európai Unió teljes évi produktumának.

A szűkösség komoly szintet ért el: a kukorica iránti piaci kereslet 1975 óta nem látott szintre csökkent az elmúlt évben. A magas árak és az idei jó globális termés miatt azonban a vártnál nagyobb felhalmozott készlet valószínűleg rekordmennyiségű lesz az idei évben.

Csak az Egyesült Államokban 50 millió tonnára tehető a tavalyi terméskiesés, ez a mennyiség megfelel az Európai Unió teljes évi produktumának.

A szűkösség komoly szintet ért el: a kukorica iránti piaci kereslet 1975 óta nem látott szintre csökkent az elmúlt évben. A magas árak és az idei jó globális termés miatt azonban a vártnál nagyobb felhalmozott készlet valószínűleg rekordmennyiségű lesz az idei évben. -->