Nem örülhetünk: Újabb fontos lista, ahol Magyarország sereghajtó

"A működő vállalkozások számának alakulása egyfajta indikátorként tükrözi az elmúlt évek globális gazdasági tendenciáit, ami a növekedési mutatókból is jól kivehető" – mutat rá a tanulmány kapcsán Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary elnök-vezérigazgatója. A vezető feltörekvő gazdaságokat magában foglaló BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) globális súlyának növekedése a válság kitörése óta még dinamikusabbá vált a legfejlettebb nemzetgazdaságokból álló G7 (USA, Japán, Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Kanada) rovására.

Érdekes ugyanakkor, hogy a válság által leginkább sújtott Európán, sőt még a G7-en belül is komoly eltérések mutatkoznak. Franciaország esetében például 19,1 százalékkal nőtt az aktív vállalkozások száma a vizsgált időszakban, miközben az egyéb gazdasági indikátorok tekintetében igen rosszul teljesített az EU második legnagyobb tagállama. Az amúgy inkább bürokratikusságáról ismert Franciaország esetében egy 2009-ben elindított, az új kisvállalkozások alapítását megkönnyítő program (Auto Entrepreneur) játszott döntő szerepet a látványos növekedésben.

Ami szűkebb régiónkat illeti, a működő vállalkozások számának növekedése Horvátországban, Lengyelországban, de még a szintén igen alacsony mutatóval rendelkező Ausztriában is meghaladta a magyar értéket.

A vállalkozások keletkezésének és megszűnésének dinamikáját számos tényező befolyásolja. Ilyen például az új vállalkozás beindításának adminisztratív költsége, időigényessége, illetve ez ehhez kapcsolódó bürokratikus procedúrák bonyolultsága. Szintén meghatározó tényező startupok esetében a hitelkínálat, illetve a hitelezőre és a hitelfelvevőre vonatkozó szabályozási környezet.

„A belépés megkönnyítése segíthetné az új kkv-k létrejöttét, és az EU ebben nagy szerepet játszhatna. Ugyanígy fontos lenne az exportszabályok egyszerűsítése, főleg azon kkv-k számára, amelyek növekedése már nem képzelhető el külgazdasági kapcsolatok nélkül. Magyarországgal kapcsolatban különösen kedvezőtlen helyzetet mutat, hogy az európai 5,7 százalékos átlagnál is jóval alacsonyabb, 0,3 százalékos ütemben nőtt 2007 és 2011 között az aktív vállalkozások száma. Éppen ezért lenne fontos, hogy a vállalkozások megfelelő forrásokhoz juthassanak, és a mindenkori kormányzat részéről pedig a törekvés, hogy ebben segítse őket” – emeli ki Kalocsai Zsolt.

A befektetők jogainak védelme ugyanakkor már nem csak a vállalkozások alapításánál, de zökkenőmentes felszámolásánál is kulcsszerepet játszik.  Utóbbi szempontjából fontos még a csőd- és felszámolási eljárásokra vonatkozó szabályozás milyensége. „Továbbá az is sokat segít a vállalkozási hajlandóságon, ha a cégfelszámolások nyomán nem kell a csőd örökös bélyegét magukon viselni a vállalkozóknak. Ez persze inkább a vállalkozási kultúra, nem annyira a szabályozás kérdése” – teszi hozzá Kalocsai Zsolt.

Érdekes megállapítása ugyanakkor az RSM nemzetközi hálózat elemzésének, hogy e tényezők fontos szerepe ellenére számos olya példa akad, amikor kedvezőtlen körülmények dacára is rendkívül dinamikus az új vállalkozások létrejötte, illetve mások piacról történő kiszorulása. Jó példát szolgáltatnak erre a BRICS országai. Miközben az üzleti környezet szabályozási és adminisztratív szempontból legtöbbjüknél nem túl kedvező, kiemelkedő dinamikát mutatnak az új vállalkozások keletkezése terén. Ugyanígy érdekes példa e szempontból Németország esete, amelyek kiemelkedő versenyképessége és jó növekedési mutatója ellenére nagyon hátul szerepel az új vállalkozások létrejöttét mutató ranglistán, mivel esetében csak 2,4 százalékkal bővült az aktív cégek száma 2007 és 2011 között.

„Az új vállalkozások keletkezésének dinamikáját meghatározó komplex összefüggések dacára az elemzés eredményei azt sugallják, hogy gazdasági dinamika és a vállalkozás-állomány megújulásának az intenzitása között sok esetben erős az összefüggés. Különösen igaz ez a működésük első 2-5 évét túlélő startup-vállalkozások számának alakulására, mivel ezek a cégek alapozhatják meg a fenntartható gazdasági növekedést” – összegzi az elemzés tanulságait Kalocsai Zsolt.