Két év alatt 3,5 milliárd EU-pénz az agrárkamara elődjének

Két alkalommal is az első helyen végzett a 2008 óta eltelt időszakban az agrárkamara az uniós agrártámogatások rangsorában, a jelenlegi NAK jogelődje csak 2009-es és 2011-es eredménye alapján több mint 3,5 milliárd forinttal részesült az EU biztosította keretből. Amikor a kamara nem az első helyen végzett, akkor sem maradt támogatás nélkül, tavaly a képzeletbeli rangsor második helyezettjeként is több mint 1,34 milliárd forintnyi támogatást kapott. A támogatás jogcíme a szervezet komplex tájékoztatási tevékenysége, a gazdálkodói információs szolgálat fenntartása volt.

Az évek alatt kapott több milliárdnyi uniós, és némileg kevesebb, de szintén jelentős nemzeti támogatás révén azonban a tájékoztatás lényegében az aktuális piaci árfolyamok közlésére, közlemények kiadására, és egyéb olyan információs szolgáltatásra szorítkozott, amelyet némi internetes böngészés során könnyen megszerezhetett bárki – nyilatkozta lapunknak név nélkül egy termelő. Az agrárgazdaság szereplői közül többen korábban nyíltan is kifogásolták, hogy az információszolgáltatás nem komplex kutatásokat, trendvizsgálatokat jelent, hanem gyakorlatilag árfolyamok és jogszabályok közlését.

Jelentős összeget kapott több más, közfeladatot ellátó szervezet is. A támogatásokat elbíráló Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) maga is az első helyen végzett a támogatási rangsorban 2010-ben, a szervezet akkor 1,82 milliárd forintot kapott. Igaz, ez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretéen elérhető pályázathoz való technikai segítségnyújtás címén érkezett, amely a teljes programon belül kihelyezett forrás mértékéhez képest nem számít soknak. Az MVH ráadásul részben agrártámogatási forrásokból fedezte informatikai rendszerének megújítását. Az erre fordított összegek lehetővé tették a korábbiaknál jóval pontosabb gazdálkodási adatbázis, a területalapú támogatásokhoz köthető földhasználati adatok egzaktabb nyilvántartásának létrehozását és fenntartását. Igaz, a nemrégiben az MVH háza táján megindult nyomozásnak és letartóztatásnak a gyanú szerint éppen ehhez van köze: a rendelkezésre álló információk szerint az elkövetők a korábbiaknál jóval pontosabb adatázisra építve vettek fel területalapú támogatást olyan földekre, amelyek után senki nem igényelt hasonlót. A jelenleg vizsgált visszaéléstől eltekintve azonban az MVH új informatikai rendszere az eddigiek szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A legnagyobb nyertes volt tavaly az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt., amely nem uniós, hanem nemzeti forrásból kapott 1,51 milliárd forintot. A támogatás jogcíme az ATEV legfontosabb tevékenysége, az állati hulla ártalmatlanítása volt. A szerte az országban feladatot ellátó szervezet dolga az elhullott haszonállatok elszállítása, és szakszerű ártalmatlanítása.

Változatos jogcímek

Tavaly a legtöbb területalapú támogatást a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. valamint a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. vehette fel, előbbi 869, utóbbi 821 millió forintot kapott ezen a jogcímen. Viszonylag sok, félmilliárd forintot meghaladó területalapút kapott még a Lajta-Hanság Zrt. és a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. is. Komoly, 600 millió forint feletti összeget kapott az állattartó telepek korszerűsítéséért a Deka-Hyb és a Baromfi-Coop, és csaknem 1,4 milliárd jutott a NÉBIH feladataira is.