Vetőmag: nő az export

A közelmúltban adta át az amerikai tulajdonú Monsanto Hungária Kft. kibővített nagyigmándi üzemét. A kukorica és olajrepce vetőmagtermelő kapacitás bővítése összesen 14 milliárd forintos beruházást jelentett. A meglehetősen nagymérvű beruházással a cég vetőmagtermelő kapacitása megduplázódott, 6500 hektáron állítanak elő 1,2-1,3 millió zsák vetőmagot – jelentette ki az eseményen a Világgazdaságnak Szanyi István.

A Monsanto Hungária Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: a társaság 2012-ben 35 milliárd forintos árbevételt ért el, a vetőmagtermeltetéssel pedig hozzávetőleg ötmilliárd forint bevételhez juttatják a velük szerződésben álló gazdákat.

A hazai fejlesztés nem egyedülálló, a vetőmagok iránti növekvő keresletre válaszolva a Monsanto a múlt héten további négy európai helyszínen adott át hibridkukorica és repce vetőmagok termelését bővítő beruházásokat, Törökországban, Romániában és két üzemet Franciaországban.

Az évi 180 milliárdos termelési értékű hazai vetőmag-ágazat egyike azon területeknek, ahol nagyobb mérvű beruházásokat is megkockáztatnak a szereplők. A fejlesztési kedv mögött a stabil felvevőpiac, különösen a könnyen elérhető, és növekvő igényekkel fellépő kelet-európai országok kereslete áll.

„A hazai vetőmagszektor valóban kiemelkedő szerepet tölt be a magyar mezőgazdaságban, és különösen jelentős tény az, hogy az előállított termékek több mint hatvan százaléka exportra megy” – jelentette ki a Világgazdaságnak Ruthner Szabolcs. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója hozzátette: az Európai Unió globálisan is a világ legnagyobb vetőmagexportőre, ezen belül Magyarország is jelentős szerepet játszik a kivitelben. „Ebben szerepet játszanak a világ nagy vetőmaggyártó cégei is, többüknek a régiós központja Magyarországon van, innen látják el a kelet-európai piacokat is áruval.

A magyarországi termelésben természetesen jelentős szerepet töltenek be a hazai nemesítők is, az ágazat ezen szereplői a belső piacon túl döntően a FÁK-országokba exportálnak. Oroszország és Ukrajna nyíltan deklarálta, hogy önellátóak kívánnak lenni az élelmiszertermelés terén, de ehhez ma még nincs meg a genetikai alapjuk. Emiatt ezek az országok még jó néhány évig biztos felvevőpiacot jelentenek a magyar vetőmagágazatnak” – fogalmazott Ruthner.

„Az orosz kapcsolat a régmúltra tekint vissza, ám míg a szocializmus idején komoly exportot bonyolított Magyarország, addig ez a kilencvenes évek közepére – javarészt politikai okokból – minimálisra csökkent. A kilencvenes évek második felétől zajlik a kapcsolatok újjáépítése, amely természetesen sokkal nehezebb, mint elveszíteni egy piacot” – mondta Ruthner, aki szerint „mára az orosz piacon jelentősen javult a fizetési morál az akkori állapotokhoz képest, Oroszország pedig a mérete miatt is óriási lehetőséget jelenthet elsősorban a napraforgó és a kukorica esetében.”

A mennyiségekről szólva Ruthner kijelentette: a magyar nemesítő intézetekkel együttműködésben a hazai tulajdonú vetőmag-előállító vállalkozások ma százezer hektárra elegendő mennyiséget szállítanak Oroszországba, amely a hazai árakon számolva 2-4,5 milliárd forintos forgalomnak felel meg. „Ez orosz léptékkel mérve nem számít soknak, de a magyar cégek ezt a mennyiséget nem tudnák eladni a belső piacon” – tette hozzá Ruthner Szabolcs, aki szerint a limitet így sem az orosz igény, hanem a magyar szállítási kapacitás jelenti.

A szűk keresztmetszet: az öntözés

A hazai vetőmagágazat növekedésének legfőbb gátja egyértelműen az öntözés hiánya a termelésre alkalmas legtöbb területen. Magyarországon a szántóföldi művelésre alkalmas 4,5 millió hektárból mindössze 80 ezret öntöznek, amely jelentősen alulmúlja a rendszerváltásig öntözött területek nagyságát. A vetőmagtermelésben az öntözés ugyanakkor kiemelt jelentőséggel jár, számos vetőmag előállítása elképzelhetetlen rendszeres öntözés nélkül. A magyar vetőmagüzemi kapacitás már így is nagyobb, mint a termelés volumene, és a termőföld,a szakértelem, valamint feltehetően a felvevőpiac is rendelkezésre állna a további bővüléshez.