A Mol helyzete világos: nem engedheti ki a kezéből egy olyan társaság irányítását, amelynek életben tartására egyrészt hatalmas összegeket költött, és amelynek a gazdálkodása csak azt követően kezdett – a válság ellenére is – jobban alakulni, hogy üzleti döntéseit már az új vezetés hozta. Így azután nem célja fenntartani az INA-ban való részesedését úgy, ha azt a horvát állam irányítja a maga gazdaságitól eltérő, politikai és más szempontjai szerint, hiszen ezzel sérülnek a társaság, azon keresztül a Mol részvényeseinek az érdekei is – mondták a Világgazdaságnak a Molhoz közeli forrásból.
Ha a horvát kormány ezt belátja, és a Mol partnere kíván lenni az INA-n keresztüli értékteremtésben – vagyis letesz arról, hogy elvegye a Moltól az irányítási jogot – azzal mindenképpen jól jár a Mol. De akkor is jól jár – magyarázták lapunknak –, ha a horvát kormány kitart eredeti elképzelése mellett, és mindenképpen érvényesíteni akarja a politikai befolyását az Ina felett. Ebből ugyanis a Mol levonja a tanulságot és – pénteken bejelentett előkészületeinek megfelelően – kiszáll az INA-ból. Így hozzájut ahhoz a méltányos árhoz, amely annak alapján jár neki, amely azt tükrözi, amit megtett az INA gazdálkodásának javításáért.
Ennek a forgatókönyvnek horvát részről az lehet a szépséghibája, hogy a horvát kormány már többször jelezte: nincs rá pénze, hogy kivásárolja a Molt az INA-ból. A Molnak mindazonáltal ez mindegy, hiszen eladhatja közel 50 százalékos horvátországi érdekeltségét bárkinek, aki tisztességes árat fizet érte. Lényegében tehát win-win pozícióban van, és szó sincs arról, hogy bedobta volna a törülközőt, amikor jelezte, hogy előkészíti az INA-ból történő kiszállását.
Más forrásból úgy értékelték lapunknak a Mol péntek délutáni bejelentését, hogy azzal a társaság tulajdonképpen kis nyomást kíván gyakorolni a horvát kormányra. Ugyanakkor nem cáfolták a fenti feltevést, vagyis, hogy akármit is lép ezután a horvát fél, azzal csak a magyar olajtársaság üzleti érdekeinek érvényre jutását segíti. A Mol tíz éve, 2003-ban 505 millió dollárért vette meg az INA 25 százalékát +1 részvényét, majd 2008-ban 47,16 százalékra növelte hányadát. A cég irányítási jogát 2009-ben kapta meg, de a horvát parlament már ugyanannak az évnek a végén vizsgálni kezdte az Ina privatizációját. 2011 tavaszán jelezte, hogy újratárgyalná a részvényesi megállapodást, majd többször hangoztatta, hogy elégedetlen az INA-ban megvalósított fejlesztésekkel.
Üzleti kalandorság
Habár a zágrábi kormány álláspontja szerint a horvát állam elővásárlási joggal rendelkezik az INA olajcég Mol Nyrt. által birtokolt részvényeire, üzleti kalandorság lenne a több milliárd eurós pakett felvásárlása – mondta Zoran Milanovic horvát miniszterelnök szombaton. A Mol biztosan nem fenyegetésként tette a bejelentést, valós az eladási szándékuk – fogalmazott. Ivo Josipovic horvát elnök arról beszélt, hogy az INA tulajdonosi szerkezetének a horvát nemzeti érdekeket kell tükröznie. Kijelentette: a kormány tudni fogja, hogyan védje meg a horvát nemzeti érdekeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.